VEZÉRCIKK – Kormánybuktatásra készül a romániai liberális tömörülés, bizalmatlansági indítványához keres partnereket a parlamenten belül.
2015. május 25., 19:502015. május 25., 19:50
Talán azon kívül is, de a jelenlegi politikai konstellációban kezdeményezésüket aligha lehet többnek tekinteni, mint afféle levezetőmeccset a nyári szünetre vonulás előtt.
Olyan nyújtásgyakorlatnak, amely egyszerre lazít és kódolni igyekszik az izmokban a mozgássort, amelyet aztán ősszel, a szezon újrakezdését követően immár sokkal nagyobb intenzitással és jelentősen nagyobb tétre menően kell végrehajtani. A dolog apropója a még jogszabályként csak körvonalazódó választási törvény, amelynek elsősorban a külhoni választók jogainak korlátozó passzusaira való hivatkozással költöztetnék ki a liberálisok időnap előtt a kormányból a szociáldemokrata koalíciót.
A kifogásolható cikkelyen túl egyébként az ellenzék aligha találna momentán olyan fogást a kormánypárton, amelyből az ne siklana ki különösebb erőfeszítés nélkül. A számbeliségen túl, persze, ami amúgy is egyesélyessé teszi a mérkőzést. A törvényhozásban ugyanis a Johannis-érában korántsem mentek végbe olyan szeizmikus mozgások, amelyek legalább a kockázatosság határáig átrendezték volna az erőviszonyokat.
A lassan leköszönésre készülődő honatyai garnitúra igen sok tagja tisztában van azzal, hogy az ígérkező keretek között élete utolsó képviselői-szenátori mandátumát tölti, az pedig egyáltalán nem mindegy, milyen egzisztenciállojalitás-emléket hagy maga után. Talán még olyan is akad, akit erkölcsi vonatkozások is mardosnak.
Aztán ott van az adóreform, ahová a szociáldemokraták trükkösen beemeltek szinte valamennyi olyan elemet, amelyek hiányával a liberálisok évek óta ostorozzák őket. Utóbbiak most úgy jártak, mint az elmegyógyintézeti ápoltak, akiknek menekülési létrája elől valamelyik őrült lebontotta a falat.
Szóval senki ne kockáztasson különösebb összeget a Ponta-kormány júniusi bukásán. Az RMDSZ nem is teszi, hivatalos megkeresés amúgy sem érte az ügyben, anélkül pedig komoly párt, ugyebár, egyetlen lépést sem tesz. Sem jobbra, sem balra. A helybenjárás egyébként is jobban fizet.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!