2010. május 25., 09:372010. május 25., 09:37
Akadtak, akik egy időben az utcai bóvliárusoktól féltették a zarándokhely egyházi miliőjét, mások a politikusoktól óvták a Kis- és Nagysomlyó közötti Nyerget, megint mások a nagy magyar megnyilvánulások távoltartásának fontosságát hangsúlyozzák időről időre. A csíksomlyói kegyhely őrei, a ferences szerzetesek például évről évre azzal a felhívással fordulnak a zarándokokhoz, hogy mindenkit – híveket és papokat, szerzeteseket és politikusokat – szeretettel látnak a búcsún, a közéleti embereket azonban nem pártjuk és szervezetük képviseletében, hanem Istent kereső zarándokként várják.
A somlyói barátok ugyanis azt szeretnék, ha a pünkösdi búcsú megőrizné szakrális jellegét, és nem válna egyfajta nemzeti bulivá.
A fenti aggodalmak és elvárások már csak azért is megalapozottak, mivel a székelyföldi katolikusok (és itt tegyük hozzá rögtön: Csíksomlyó már hosszú ideje nem csak a székely, és nem csak a katolikus hívek szent helye) legfontosabb zarándokhelyén sokszor látni például egyenruhás „divatzarándokokat”. Az is igaz ugyanakkor, hogy a búcsú az elmúlt két évtized során kimondatlanul is a világ minden táján élő magyarok egyik szimbólumává, egyfajta összmagyar találkozóvá vált, sőt lassan már szállóigévé vált, hogy – lásd a mekkai zarándoklatot – a magyar nem halhat meg addig, amíg legalább életében egyszer el nem látogatott a csíksomlyói búcsúra. Nehéz megállapítani, mennyire bűn mindez az egyház szemében, tény viszont, hogy a napi politika zűrzavarától vagy a nagymagyarkodástól mindenképpen távol kell tartani a zarándokhelyet, a nemzetpolitikától azonban egyszerűen nem lehet. És erre a legjobb példa talán a Böjte Csaba atyáé, aki az idei búcsú ünnepi szónokaként szokásához híven a napi aktualitások – gazdasági válság, nemzetpolitika – prizmáján keresztül hívta fel hallgatósága figyelmét a hit jelentőségére, beleszőve szentbeszédébe a jövőbe vetett remény erejét és a kettős állampolgárság jelképét is.
Azaz lelki támasszal szolgált hívőnek, nemzetnek egyaránt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok