2011. október 31., 07:582011. október 31., 07:58
Félreértés ne essék: a határon túli magyar közösségek megmaradása és megerősödése jelen állás szerint nemigen képzelhető el az anyaország anyagi támogatása nélkül. Erdélyben és a Partiumban például nem működhetne önálló magyar egyetem a budapesti apanázs nélkül, a román állam ugyanis – azon az alapon, hogy magánegyetemekről van szó – mind a mai napig egy fillérrel sem hajlandó támogatni a Sapientia és a Partiumi Keresztény Egyetemet. Így ha elfogadjuk azt, hogy a határon túli magyarság léte, kultúrájának fennmaradása önmagában érték, amely az egyetemes magyar nemzetet erősíti, akkor a budapesti támogatás természetesnek tekinthető. A most a támogatás összegével a kormányra rálicitálni akaró Lehet Más a Politika (LMP) javaslatának hátterében ugyanakkor vélhetően nem csupán a határon túliak iránti szimpátia, hanem a belpolitikai fejlemények is tetten érhetők.
Tény ugyan, hogy az LMP – legalábbis retorikája szintjén – már a kezdetektől odafigyelt a határon túliakra is. A szavazati jog megadása kapcsán ugyanakkor az ellen érvelt, hogy a határokon kívül élő új állampolgárok is voksolhassanak a magyarországi parlamenti választáson. Ez a mostani javaslat – miszerint a kormány által tervezettnél több mint egymilliárd forinttal többet juttatnának a határon túliaknak – viszont mégiscsak olyan, mintha máris kampányba kezdtek volna a szavazataikért.
Ami nem is csoda, ha eszünkbe jut, hogy az LMP támogatottsága továbbra is csupán kevéssel a parlamenti küszöb fölött stagnál, miközben immár a Demokratikus Koalíció is a balliberális tábor szavazataira hajt, és a Negyedik Köztársaság mozgalom új pártja is a fiatal baloldaliakat szólítaná meg. Ilyen körülmények között pedig mégiscsak jól jöhetnek azon zömmel fiatal határon túliak voksai, akik sem a szocialistákkal, sem a jobboldallal nem szimpatizálnak.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.