VEZÉRCIKK – Le a magyarokkal! – ilyen véleménnyel is találkoztunk a Kolozsvári Magyar Napokon, azonban a borutca végén felállított ideiglenes illemhely hátára felfirkált üzenet ezúttal nem talált célba.
2015. augusztus 24., 23:242015. augusztus 24., 23:24
2015. augusztus 24., 23:322015. augusztus 24., 23:32
A magányosan elhaló, inkább megmosolyogtató sértegetést ugyanis számtalan ellenpélda cáfolta meg a kincses város jó hírét messze vivő rendezvénysorozaton.
Elég volt csak végigsétálni a Farkas utcai vásárban ahhoz, hogy a saját szemünkkel lássuk: a dörgölőző politikai nyilatkozatokon túl a kolozsvári románság is örömmel fürdőzött a magyar napok fényében. A felújított református templomban ugyanúgy lehetett román szót hallani, mint a főtéri koncerteken és az éjszakai bulikban, sőt olyan vendéggel is találkoztunk, aki csak azért látogatott el Kolozsvárra, hogy magyarokat ismerjen meg.
A jóleső személyes tapasztalatok egyértelműen alátámasztják azokat a statisztikai adatokat, melyek szerint – ahogyan a KMN egyik előadásán is elhangzott – az elmúlt évek során 80-ról 30 százalékra csökkent azok aránya, akik szerint a magyarok veszélyt jelentenek a románokra, illetve az országra. Vasile Dâncu szociológus ugyanakkor a beszélgetésen azt is kimondta, hogy külön társadalmakban, párhuzamos világban élünk, és csak az egymásról alkotott sztereotípiák jelzik, hogy közünk van egymáshoz.
Az egykori miniszternek természetesen igaza van, de paradox módon már indulásból ellentmondott magának azzal, hogy elfogadta a szervezők meghívását, kapcsolatot létesített, és beszélgetőtársaival együtt átgondolt, felvázolt néhány közös problémát a kíváncsi közönség előtt.
Az efféle ellentmondások, kivételek, feje tetejére állítások teszik egyedivé a Kolozsvári Magyar Napokat. A színes forgatag bukfenceinek szédületében támpont nélkül marad a felsőbbrendűség sokakon eluralkodó érzete is, a tojtojbudi tartalma pedig annak a nyakában landol, aki más fejét nyomná belé.
Ilyenkor sok szépet hazudunk magunknak és egymásnak, de minél több lehetőséget adunk-kapunk arra, hogy ezt tegyük, annál nagyobb a valószínűsége, hogy igazzá válik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ötszáz évvel a magyar történelem egyik legsúlyosabb tragédiája után országszerte megemlékezésekkel és katonai tiszteletadással hajtottak fejet a mohácsi csata áldozatai előtt.
Amikor történelmünk egyik legtragikusabb eseményére, a mohácsi vész fél évezredes évfordulójára emlékezünk, hiszen emlékezni mindenkoron szent kötelesség, szükséges áttekinteni az előzményeket.
Továbbra is tapasztalható, hogy a választások óta szakadék húzódik az erdélyi és a magyarországi társadalom jelentős része között, ám az árok betemetése nem reménytelen – abban ugyanakkor jelentős szerep hárul az új magyar kormányra.
Bár a Tisza-kormány nemzetpolitikáért felelős illetékese több fórumon is leszögezte erdélyi látogatása során, hogy az új budapesti hatalom nem kíván hozzányúlni a külhoni magyarok szavazati jogához, jelentős nyomás nehezedik rá az anyaországban.
Miközben egyes országokban már be is tiltották, vagy fontolgatják, hogy betiltsák a közösségi oldalak használatát a 16 év alatti fiatalok körében, néha az az ember érzése, hogy egyes, 18 évnél idősebb felnőttek esetében sem ártana a tiltás.
Ötszázhetven évvel ezelőtt, 1456. augusztus 11-én, a nándorfehérvári diadal után három héttel pestis áldozata lett Hunyadi János hadvezér.
Románia Európa egyik legjobb mezőgazdasági adottságokkal rendelkező országa, mégis importra szorul az alapvető élelmiszerekből. A gondot nem a termőföld vagy a gazdák hiánya, hanem az évtizedek óta következetlen agrárpolitika okozza.
Az embereknek egyre inkább elegük van a pártok közötti marakodásból, amely hónapok óta tartó politikai patthelyzetet eredményezett, valamint azt, hogy az országnak a válságos időszakban nincs teljes hatáskörrel rendelkező kormánya.
Életveszélyes fenyegetést kapott egy magyarországi előadó, ezért lemondta székelyföldi koncertjét. A botrány túlmutat Majkán, és a magyar közélet nagyon aggasztó állapotairól árulkodik.
Hogy Romániában gyanúsan tekintenek a kettős állampolgárokra, nem újdonság, azt már megszokták az erdélyi magyarok. De enyhén szólva meglepő, hogy Magyarországon is indulatokat gerjeszt a kettős állampolgárság kérdése.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!