JEGYZET – A jókívánság mindig jól jön, bár eddigi tapasztalataim szerint nem szorulnak rá a különböző hivatalnokok, a munkakörülményeik minőségét javító intézkedéseket már rég kidolgozták: azonnal áthárítani a „hibát” az ügyfélre.
2014. június 24., 19:552014. június 24., 19:55
Bárminemű problémakörben. Az elmúlt napokban kétszer éltem meg a „könnyű” munka nehézségét, mindkétszer kijöttem a sodromból, holott mindkét eset piszlicsáré ügy, de talán épp azért bosszantó.
Az egyik a havi szemétszállítási díjjal kapcsolatos: mivel sosem tudni, mikor jön a díjbeszedő, hogy ne kelljen visszajönnie, nekünk meg fölöslegesen várakoznunk rá, a cég székhelyén több hónapra előre befizetjük az összeget. A pénztárnál nem volt előttem senki, örvendeztem, hogy hamar végzek. Na de elkezdődött a keresgélés, a csigalassúságú pityegtetés, a nevem többszöri megkérdezése, amikor pedig én kérdeztem, hogy a számítógépes nyilvántartások világában mi a csuda megy ilyen lassan, akkor azonnal kész volt a válasz: én vagyok a hibás, mert nem hoztam az előző számlát, aminek alapján azonnal megtaláltak volna.
De már nekem is kész válaszom van ilyen esetre: fizetni jövök, előre, nem várok érte köszönetet, csak azt mondják meg, mi történne, ha kérni jönnék bármit is?! Hasonlóan jártam a telefontársasággal, ahová a lejáró szerződés megújításáért mentem azzal a „különleges” kéréssel, hogy az általunk soha nem nézett csatornákat vegyék ki a csomagunkból, ne fizessünk fölöslegesen. Az első nap azt mondta az ügynökségigazgatói címet nyakában hordó fiatalember, hogy húsz-huszonöt percet kell várnom, mondtam, inkább jövök másnap.
Akkor már félóra lett volna a várakozás, de biztosított, hogy következő reggelen készen fog várni az új szerződés, csak majd alá kell írnom. Akkor egy félóra pult előtti ácsorgás után szóltam, hogy ha nem tudok leülni, elájulok. És megkérdeztem, mi a baj? „Természetesen” én voltam a hibás az extra opcióim miatt. Aránylag csendben azt mondtam, hogy ne adja a jóisten, hogy még egyszer vissza kelljen jönnöm, mire felhívta a bukaresti központot, és az online kapott utasítások segítségével elkészítette a pár napja már beígért szerződést.
Aláírás közben nem álltam meg, hogy meg ne kérdezzem, mennyi beiskolázási díjat fizet azért, amiért az én bőrömön tanulta meg, hogyan is kell eljárnia. Mosolygott, én is, ennyiben maradtunk. De talán könnyebb lesz neki ezentúl a munka.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!