VEZÉRCIKK – Olcsó populizmussal, demagógiával próbálja újjáépíteni előbb a plágiumgyanúban, majd az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) vizsgálata nyomán lerombolt nimbuszát Victor Ponta miniszterelnök.
2015. július 12., 20:022015. július 12., 20:02
Mi mással lehetne ugyanis magyarázni azt, hogy szembement saját kormánya döntésével, s egy nappal azt követően, hogy isztambuli térdműtétéről hazatért Romániába, és ismét ő láthatta el a kormányfői feladatokat, bejelentette, szó sem lehet arról, hogy a tisztségviselők – államfő, miniszterek és más, magas rangú hivatalnokok – fizetése előbb nőjön, mint más közalkalmazottaké.
Ugyanakkor hárít és másra ken, eljátssza, hogy ő mit sem tudott, s amit tudott, azt is rosszul, mivel félretájékoztatták, különben is nagy politikai riválisa, Klaus Johannis államfő tehet mindenről. Kétségbeesettségében még akkor sem mond le retorikájáról, amikor koalíciós partnere, Gabriel Oprea – aki távollétében ellátta a miniszterelnöki feladatokat – is azt mondja, Ponta igenis tudott a tisztségviselői bérek emeléséről, hiszen az ő meg a kormánya ötlete volt az egész.
Minden jel arra utal tehát, hogy Pontát már semmi más nem érdekli, mint saját imázsa fényezése, a látszatkeltés, hogy ő a jó zsaru, hogy ha szakad a kormánykoalíció, és ellenzékbe kényszerülve már nem tudnak a jövő évi választások előtt annyi alamizsnát osztani, mint kormányról, még egy mandátumot bebiztosítson a maga számára a parlamentben.
Arra ugyanis, hogy a koalíció napjai meg vannak számolva, napról napra több jel utal, és hiába biztosítja Oprea támogatásáról Pontát, ismerjük őt és pártját, és egyáltalán nem zárható ki, hogy Mihai-Răzvan Ungureanunak a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) élére történő kinevezésének megszavazása már az újratervezés jele.
Kérdés viszont, hogy hozna-e változást, ha az UNPR-rel vagy anélkül új kormány alakulna, vagy folytatódna a televíziós nyilatkozatokban vagy éppen a Facebookon zajló politikai csörte kevés konkrét hozadékkal. És nem biztos, hogy jó előjel, hogy Johannis is egyre gyakrabban belemegy a parttalan vitákba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!