2010. szeptember 06., 10:312010. szeptember 06., 10:31
Az újonnan kinevezett tárcavezetők szakmai múltját böngészve azonban hiú ábránd lenne abban reménykedni, hogy ágazatukban látványos eredmények születnek a következő hónapokban – elég, ha csak a gazdasági minisztérium élére kinevezett Ion Ariton „bravúrjára” gondolunk, akinek „kompetenciáját” korábbi munkahelyén, a Petrom óriásvállalatnál fizetéscsökkentéssel honorálták.
Az is szembeszökő, hogy a hat új miniszter kivétel nélkül képviselői vagy szenátori tisztséget is betölt a demokrata-liberális párt színeiben, ami egyértelműen azt bizonyítja, hogy a PDL-t is irányító miniszterelnök ily módon igyekszik betömni a kormány egyre nyilvánvalóbb alkalmatlansága, valamint az alakulat népszerűségének zuhanása miatt zúgolódó parlamenti frakciótagok száját. A PDL-n belül, illetve a kormánypárt és annak örökös mentora, Traian Băsescu között dúló konfliktus jele, hogy távozni kényszerült a miniszteri székből két demokrata „nagyágyú”, az államfő kegyeiből kiesett Adriean Videanu és Radu Berceanu is. Hogy ezekkel a lépésekkel milyen mértékben sikerül majd visszatornászni a nagyobbik kormánypárt népszerűségét, az továbbra is talány, pláne, hogy az államfő további megszorításokat és takarékosságot ígért 2011-re, majd feleségével az oldalán gyorsan elvonult kedvelt tengerparti szórakozóhelyére. Ahonnan azt üzente az országnak, hogy viselje emelt fővel a válság megpróbáltatásait, akárcsak ő hajóskapitányként a tenger viharát.
Băsescu azonban megfeledkezik arról, hogy a Romániának nevezett süllyedő hajó utazóközönségének jelentős része rég elhagyta a fedélzetet (vagy komolyan fontolgatja), a másik része pedig egyszerűen már nem engedheti meg magának a további nadrágszíj-összehúzást. Annál is inkább, hogy évekkel ezelőtt még azzal biztatták: Éljenek jól!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.