2009. december 23., 10:372009. december 23., 10:37
De mi van akkor, ha eme földi jóból egyszerre annyi hull az ölünkbe, hogy képtelenek leszünk feldolgozni? Hisz egy tanulmány szerint egy Shakespeare korabeli ember egész életében nem kapott annyi információt, mint amennyi ma egy vasárnapi újságban található.
Az, aki nem figyel az információ forrására, könnyen pánikrohamot kap amiatt, hogy a világ másik felén mégsem tudják a bálnákat megmenteni a vadászoktól, s elcsodálkozik, milyen nagy ember lehet az a Benkő Dániel, akiről azt írják, elképesztően jó az ágyban. Aztán megnézi az ötórás rémhíreket, s arra a következtetésre jut, hogy tíz éven belül senki nem fogja lakni a földet, mert vagy autóbalesetben, vagy újinfluenzában meghal mindenki.
Újabb pánikroham: családtagja azon az úton jön hazafelé, amely a statisztikák szerint a legveszélyesebb, gyermeke tüsszentésére öt percen belül a sürgősségin köt ki. Az adrenalin még hagyján, de a stressz, a szervezetünk állandó védekezésre való beállítása bizony hamar ki tudja készíteni az embert. Egyértelműen felborul a hormonháztartás, felbukkannak ismeretlen vagy nagyon ritka betegségek, s az információ-terjesztőknek újabb anyagot szolgáltatunk.
Erre persze többféle gyógymód vagy megelőzés is létezik.
Az egyik, hogy nem olvassuk/nézzük/hallgatjuk meg azokat a híreket, amelyek címében felkiáltójel, nagybetű, vagy figyelemfelkeltő szavak vannak. Miután ezeket kiszűrtük, akkor se kattintsunk rá az „Összekötözve estek ki a hatodikról” című írásra, mert úgyis valami tengerentúli kimondhatatlan nevű országban történt, s nem biztos, hogy valóban megtörtént eset, vagy valamelyik honlapnak leesett a nézettsége, s valamivel fel kellett dobni a napot.
Szóval csínján kell bánni ezzel a legújabb ember kreálta őrülettel, mert egykettőre megeshet, hogy rövidhírt csinálunk magunkból.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.