2012. augusztus 08., 09:372012. augusztus 08., 09:37
Nézzük csak, mi történt! A múlt hetet még történelmi mélyponton zárta a lej az euróval szemben a Román Nemzeti Bank referencia-árfolyamán. Aztán jött a hétvége, amiről jobb helyeken ilyenkor, a nyár derekán a hétfői sajtóorgánumok csak óriásfotós, kánikulás-strandolós cikkekben számolnak be, nálunk viszont több volt az egy oldalra jutó politikai híradás, mint választások környékén.
Volt is mire felkapniuk a fejüket a piaci szereplőknek, hiszen miközben az alkotmánybírósági döntés elodázását, illetve a mininépszámlálás meghirdetését követően úgy tűnt, hogy a Szociálliberális Uniónak (USL) állhat a zászló, hétfőn már az körvonalazódott, hogy előbb vagy utóbb, de a tisztségéből felfüggesztett Traian Băsescu államfő visszatérhet a Cotroceni-palotába. A piacok pedig már első perctől világosan megmutatták, hogy ebben a politikai csatában ők teljes mellszélességgel Băsescu mellett állnak – legalábbis ezt olvashattuk ki a lej kurzusának alakulásából.
Azzal, hogy kik is a piacok, s hogyan hatnak ki mindennapjainkra, ezeken a hasábokon már foglalkoztunk, bár döntéseiket, mozgásaikat nem mindig lehetett ilyen mértékben átlátni. Most viszont, ha úgy vesszük, mintegy tolmácsaikként szólaltak meg az ország sorsát befolyásoló szakemberek. Hétfőn Mugur Isărescu szólt be a kormánynak, hogy sok beszédnek sok az alja, tegnap pedig a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nemrég kinevezett romániai delegációvezetőjének a szájából hallhattuk, hogy aggasztónak tartja a romániai politikai helyzet hatását a gazdaságra.
Mint mondta: ha ez így megy tovább, ennél csak roszszabb jöhet. A piacok nem beszélnek, nem fenyegetnek, hanem lépnek. S ha igazából nem is lenne szabad nekik az indokoltnál nagyobb jelentőséget tulajdonítani, muszáj belátnunk: maximálisan kihatnak mindennapjainkra. Mert egy ország pillanatnyi állapotát úgy jelzik, mint a lakmuszpapír, amelynek a színeváltozását az egész világ figyelemmel követi.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.