VEZÉRCIKK – A kolozsvári táblaper kiemelt figyelmet érdemel, hiszen egyszerre világít rá a civil akarat fontosságára, a politikum béklyóira és az igazságszolgáltatás sokarcúságára.
2015. február 10., 20:212015. február 10., 20:21
A polgári kötelesség fogalma még igencsak idegenül cseng mifelénk, de egyre többen látnak túl saját szemétdombjukon, és időt áldoznak valamilyen közös, nemesebb cél elérésére – azaz van bennük civil kurázsi.
A kolozsvári kétnyelvű városnévtábláért indított per alapfokú, a felpereseknek kedvező döntése ennek köszönhető. Bár másodfokon már a „papírforma érvényesült”, és a magyar ügy – ha érdemben nem is, de – elbukott, a közösség érdekében indított, alulról építkező kezdeményezés sok pozitív hozadékkal jár.
A civilek most rendezik soraikat, és újabb pert indítanak, hiszen az előjelek rendkívül kedvezőek. De szüntelenül hangoztatják, hogy a sikerhez nagyobb összefogás, mentalitásváltás kell, hiszen miközben egy nyugat-európai polgárnak természetes, hogy fellépjen egyéni vagy közösségi jogaiért, addig nálunk még sokan érthetetlen félelemben, közönyben élnek.
Az önkormányzattal pereskedők ugyanakkor burkolt kritikát fogalmaztak meg az erdélyi magyar politikum munkájával szemben is, amikor arra kérték a pártokat, maradjanak ki ebből, hiszen eddig képtelenek voltak az együttműködésre, a pert pedig csak egyetértésben lehet sikerre vinni.
Bár a civilek mostani javaslata érthető, a politikai eszközök mellőzése nagy hiba lenne – főleg az e téren tapasztalható támadások szüntelen sorozata láttán. Erre figyelmeztet Veress Emőd ügyvéd, egyetemi docens is, aki minap megjelent írásában hangsúlyozza: a jog és az igazságérzet nem mindig van összhangban, ezért egyértelmű, biztos megoldás inkább helyi vagy országos politikai döntés révén születhet – a valós multikulturalitás felvállalásával vagy a közigazgatási törvény megváltoztatásával.
Jut feladat mindenkinek: miközben Kolozsvár magyar lakosságának villámcsődületek, aláírásgyűjtések alkalmával kötelessége kiállni közösség jogaiért, az önkormányzatban és a parlamentben is állandó nyomást kell gyakorolni. Mert elhivatottság, kurázsi nélkül lassan nem lesz kit és mit képviselni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!