A jelenlegi állás szerint esély mutatkozik arra, hogy rendezõdjön a kelet-ukrajnai helyzet, miután a szakadárok és az ukrán kormány közötti tûzszünet eredményeként jórészt elcsitultak a harcok, az ukrán elnök szerint az orosz csapatok nagy részét kivonták az országból, és elkezdõdött a foglyok szabadon bocsátása.
2014. szeptember 10., 20:492014. szeptember 10., 20:49
Ami a leglényegesebb: arra is esély mutatkozik, hogy a Donyeck és Luhanszk megyében élõ nagyszámú orosz ajkú közösség helyzete is rendezõdjön azáltal, hogy a két megye bizonyos régiói különleges jogállást kapnak. Ezt is Porosenko elnök jelentette be, rámutatva: a két megye átmenetileg önigazgatási jogot kap, de nincs szó az ország föderalizálásáról.
Ha mindez megvalósul, nagy elõrelépésnek tekinthetõ, hiszen vélhetõen bizonyos szintû autonómiáról van szó, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy az ukrajnai orosz közösség szabadon használhassa hivatalosan anyanyelvét, és megõrizhesse kultúráját. Az intézkedések kapcsán az átmeneti jelleg némiképp aggasztó, az önrendelkezésnek ugyanis hoszszú távú megoldást kell jelentenie, mivel ezáltal teremtõdik meg az esély az újabb ukrán–orosz konfliktusok elkerülésére.
Persze a végsõ béke még odébb van. Ahhoz ugyanis az is szükséges, hogy Moszkva megelégedjen a Krím megszerzésével, a két megyében élõ orosz ajkúak számára biztosított önrendelkezéssel, és ne kísérelje meg ismét közvetlenül a befolyása alá vonni az érintett területeket. Mint ahogy az is fontos, hogy a donyecki és luhanszki oroszok se akarjanak elszakadni Ukrajnától.
Ehhez viszont az kell, hogy az ukrán kormány valóban olyan szintû önrendelkezést biztosítson számukra – és természetesen a magyarok és a románok számára is –, hogy a lehetõ legszélesebb körben intézhessék saját ügyeiket, használhassák anyanyelvüket, és ne hivatkozhassanak semmilyen kisebbségi jogaikat csorbító ukrán lépésre – (mint amilyen a kisebbségi nyelvhasználatot biztosító törvény viszszavonása volt) ürügyként az újabb elszakadási törekvésekre. (Itt jegyeznénk meg, hogy a föderalizáció sem ördögtõl való, ha megoldás a problémákra.)
Ha ez megvalósul, de Oroszországnak ez sem elég, onnan kezdve már tényleg csak Moszkva lesz felelõs a régiót destabilizáló lépésekért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!