Balogh Levente

2018. február 09., 08:12

Közép-európai szövetségépítés – de kivel és hogyan?

Furcsa kettősségnek lehetünk az utóbbi időben tanúi a magyar–román viszonyban.

Miközben a gazdaság területén egyre többrétűnek tűnik az együttműködés, a kisebbségi ügyekben enyhén szólva is hullámzó a viszony. Hiszen egyrészt Budapesten épp a közelmúltban rendelték be a külügybe a román nagykövetet Tudose exkormányfő akasztásos-lengedezős kijelentése miatt, másrészt viszont Liviu Dragnea, a kormány fő erejét adó PSD elnöke elhatárolódott a kijelentéstől, és pártja támogatta a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium újraalapítását.

Budapest ugyanakkor – a diplomáciai számonkérésen túlmenően – nem játszik haragszomrádot Bukaresttel. Ezt jelzi, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter némileg váratlanul Bukarestbe utazott, ahol román kollégája munkaebéden fogadta őt, és a gázüzletről tárgyaltak. Nagyon fontos, és csattanós válasz a Budapestet „Moszkva-bérencezőknek”, hogy a tárcavezető megjegyezte: a cél az orosz gáztól való függés csökkentése – emellett a Budapest–Kolozsvár- gyorsvasút szükségességéről is egyetértettek.

Persze az, hogy a magyarellenes médiahisztéria miatt a román külügy a gázeladás kapcsán most mintha visszatáncolni látszana, szintén nem a bizalom erősítését szolgálja. Nem kizárható, hogy a külügyi találkozó mozgatórugóját Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter múlt heti kijelentésében kell keresni, amely szerint a magyar kormány közép-európai szövetségépítésben gondolkodik, ennek része a V4-tagok közötti együttműködés mélyítése, illetve az új osztrák kormány felé történt nyitás. És vélhetően ennek jegyében zajlott le a bukaresti magyar–román külügyminiszteri találkozó is.

A jelek szerint Budapest komolyan gondolja, hogy a közép-európai térség országainak saját érdekükben az eddiginél jobban össze kell hangolniuk gazdaság- és külpolitikájukat, hiszen egyenként még az EU-n belül sem veszik őket komolyan, ha azonban közösen lépnek fel, akkor már jelentős erőt képviselnek. Persze a térség országainak prioritásai, érdekei nem mindenben azonosak, ez pedig csökkentheti a kohéziót, ráadásul Magyarországnak Szlovákiával és Romániával a két országban élő magyar közösséggel szembeni visszaélések ügye miatt sem mindig egyszerű megtalálni a közös nevezőt.

Romániával ugyanakkor már csak azért is fontos a jó viszony, mert az utóbbi időben jelentős mértékben nőttek a magyar állam támogatásai, az oktatástól és egyháztól a gyermekvállalás támogatásának kiterjesztéséig és nem utolsósorban a gazdaságfejlesztési programokig számos téren segíti az itt élő magyar közösséget. Vagyis a magyar állam gyakorlatilag a román állam által elhanyagolt feladatokat hajtja végre – Bukarestnek ezért elvileg hálásnak kellene lennie, de mivel magyar nemzetpolitikai ügyről van szó, ezért nem ennyire egyértelmű a dolog.

A támogatások ügyének tragikomikus vonzatot kölcsönöz, hogy még erdélyi magyar ellendrukkerei is vannak: egyes balliberális és szélballiberális megmondóemberek „gyarmatosítást” vizionálnak, azt, hogy az erdélyi magyar közösség a budapesti pénzekért cserébe feladja az önállóságát – mintha bármikor is létezett volna ilyen, illetve mintha olyan, külső hatalomról lenne szó, amihez semmi közünk.

Ameddig ugyanis Bukarest fennhatósága alá tartozunk, a nem explicite kimondott, de létező román nemzetstratégia pedig a magyar közösség lassú felszámolására törekszik, addig önerőből a magyar közösség nem tudja megteremteni a fennmaradásához szükséges forrásokat. Legalábbis addig nem, amíg egy erdélyi magyar bank létre nem jön az itteni magyar közösség terveinek finanszírozására. Ezt azonban immár 28 éve hiába várjuk. Meg aztán vélhetően nem tévedünk nagyot, ha úgy véljük: az igazi baj nem a támogatás ténye a bírálók szemében. Hanem főleg az, hogy nem kizárólag ők kapják, illetve nem ők rendelkezhetnek a szétosztása fölött.

Románia számára ugyanakkor szintén fontos lehet a „klubhoz” való csatlakozás. Nem pusztán azért, mert – a vitatható igazságügyi módosítások miatt nem is teljesen jogtalanul – a jelenlegi kormány nem számít Brüsszel szíve csücskének, és a többi, a jelenlegi brüsszeli politikai irányvonalat szentírásnak tekinteni nem hajlandó országgal együtt hatékonyabban léphet fel. Hanem azért is, mert hiába az a fő célkitűzése Bukarestnek, hogy az ország az EU kemény magjához tartozzon egyes nyugati tagálla­mokkal együtt, egyrészt a többi térségbeli országhoz hasonlóan úgysem tekintik magukkal egyenrangúnak, másrészt az oda vezető út akkor is Magyarországon keresztül vezet.

A legfontosabb tényező azonban minden érintett közép-európai ország és nemzet számára az, hogy a szövetségépítés, az egymás melletti kiállás mindannyiuk számára hasznos lehet. És ez nem jelenti azt, hogy ellenségnek kell tekinteni akár az EU-t mint intézményt, akár a nyugati tagállamokat.
Kérdéses, milyen mértékben lehet sikeres a budapesti próbálkozás, miközben mindegyik érintett ország a saját partikuláris érdekeit követi. Mindenesetre a történelem tanúsága az, hogy Közép-Európa népei akkor tudnak sikeresek lenni és ellenállni a keleti, déli vagy akár nyugati irányból érkező beavatkozási kísérleteknek, legyenek azok bármilyen természetűek, ha a lehető legszorosabban együttműködnek egymással.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Kiss Judit 2019. március 13., szerda

Csak a munka menjen

Kísérleti nyúlnak tekint bennünket a tanügyminisztérium – ekképpen bírálta az oktatási rendszert – tegyük hozzá, szerfölött jogosan – az országos diáktanács, amely arra buzdította a próbavizsgázókat, hogy üres lapok beadásával tiltakozzanak a napokban a megmérettetésen.

Balogh Levente 2019. március 12., kedd

Magyar autonomisták, román „csillagászok”

Kiváló képet ad a magyar közösség helyzetéről és a román hatóságoknak a jogos magyar önrendelkezési törekvésekkel szembeni hozzáállásáról mindaz, ami a hétvégén a székely szabadság napja, illetve az autonómiát célzó jogi küzdelem kapcsán történt.

Pataky István 2019. március 11., hétfő

Magyargyűlölők valósága

Itt van ez a Realitatea (Valóság) nevű bukaresti hírtelevízió. Egykor igazi mérce volt a műfajában. Messze előzte a hasonló tematikájú magyarországi csatornákat szakmaiságban, objektivitásban. 

Balogh Levente 2019. március 08., péntek

Milyen értékek fontosak az Európai Néppártnak?

Romániában az elvileg az európai konzervatív és kereszténydemokrata pártokat tömörítő Európai Néppárt (EPP) egyik tagja, a PNL elnöke, Ludovic Orban éppen most jelentette be, hogy nagyon nem szeretne egy másik EPP-tagpárttal, az RMDSZ-szel közösen kormányozni.

Páva Adorján 2019. március 07., csütörtök

Rareș Vasilicáék udvarhelyi építkezése

Különleges látogatók érkeztek a minap Székelyudvarhelyre: tizenhat craiovai középiskolást látott vendégül a Tamási Áron Gimnázium. A találkozót a Hargita és a Dolj megyei tanfelügyelőség „hozta össze”, hogy a diákok testközelből ismerhessék meg egymás kultúráját.

Kiss Judit 2019. március 06., szerda

Mi normális, mi nem az

Biztosan sokan hallották már a magyar abszurd humor egyik legjelesebb képviselőjeként ismert Laár András „alteregójának”, Besenyő Pista bácsinak a „Mi hülyeség, mi nem az” című, emberi mivoltunk fonákságait görbe tükörben láttató eszmefuttatását.

Makkay József 2019. március 05., kedd

Pofonterápia-mentes EP-választást

Az európai parlamenti választások romániai esélyeit taglaló egyik Facebook-csoportban egy liberális világnézetű magyar értelmiségi teljes mellszélességgel az USR + PLUS listáját ajánlja bizonyosságként arra, hogy ennél jobb társaságot senki nem kínál.

Bálint Eszter 2019. március 04., hétfő

És a végén senki sem felel

Az év végéig elkészül 180 kilométer autópálya – mondta fel a leckét Răzvan Cuc újonnan kinevezett közlekedésügyi miniszter. Hisszük, ha látjuk – válaszolhatnánk, de valljuk be, az eddigi tapasztalataink alapján nemigen tudjuk elhinni.

Balogh Levente 2019. március 01., péntek

A Fogarasföldtől a Székelyföldig

Harminchárom Brassó, illetve Szeben megyei település a napokban bejelentette, hogy létre kívánják hozni a Fogarasföld mikrorégiót.

Pataky István 2019. február 28., csütörtök

Sóhivatalok Európája

Politikai szimpátia alapján lehet örülni, illetve keseregni azon, hogy Laura Codruța Kövesit, a DNA korábbi vezetőjét tartja a legalkalmasabbnak az európai főügyészi tisztségre az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottsága.

Vélemény
Kiss Judit: Csak a munka menjen

Kísérleti nyúlnak tekint bennünket a tanügyminisztérium – ekképpen bírálta az oktatási ...

Balogh Levente: Magyar autonomisták, román „csillagászok”

Kiváló képet ad a magyar közösség helyzetéről és a román hatóságoknak a jogos ...

Pataky István: Magyargyűlölők valósága

Itt van ez a Realitatea (Valóság) nevű bukaresti hírtelevízió. Egykor igazi mérce volt a műfajában. ...

Hallgassa online rádióinkat