HIRDETÉS

Balogh Levente

2018. február 09., 08:12

Közép-európai szövetségépítés – de kivel és hogyan?

Furcsa kettősségnek lehetünk az utóbbi időben tanúi a magyar–román viszonyban.

Miközben a gazdaság területén egyre többrétűnek tűnik az együttműködés, a kisebbségi ügyekben enyhén szólva is hullámzó a viszony. Hiszen egyrészt Budapesten épp a közelmúltban rendelték be a külügybe a román nagykövetet Tudose exkormányfő akasztásos-lengedezős kijelentése miatt, másrészt viszont Liviu Dragnea, a kormány fő erejét adó PSD elnöke elhatárolódott a kijelentéstől, és pártja támogatta a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium újraalapítását.

Budapest ugyanakkor – a diplomáciai számonkérésen túlmenően – nem játszik haragszomrádot Bukaresttel. Ezt jelzi, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter némileg váratlanul Bukarestbe utazott, ahol román kollégája munkaebéden fogadta őt, és a gázüzletről tárgyaltak. Nagyon fontos, és csattanós válasz a Budapestet „Moszkva-bérencezőknek”, hogy a tárcavezető megjegyezte: a cél az orosz gáztól való függés csökkentése – emellett a Budapest–Kolozsvár- gyorsvasút szükségességéről is egyetértettek.

Persze az, hogy a magyarellenes médiahisztéria miatt a román külügy a gázeladás kapcsán most mintha visszatáncolni látszana, szintén nem a bizalom erősítését szolgálja. Nem kizárható, hogy a külügyi találkozó mozgatórugóját Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter múlt heti kijelentésében kell keresni, amely szerint a magyar kormány közép-európai szövetségépítésben gondolkodik, ennek része a V4-tagok közötti együttműködés mélyítése, illetve az új osztrák kormány felé történt nyitás. És vélhetően ennek jegyében zajlott le a bukaresti magyar–román külügyminiszteri találkozó is.

A jelek szerint Budapest komolyan gondolja, hogy a közép-európai térség országainak saját érdekükben az eddiginél jobban össze kell hangolniuk gazdaság- és külpolitikájukat, hiszen egyenként még az EU-n belül sem veszik őket komolyan, ha azonban közösen lépnek fel, akkor már jelentős erőt képviselnek. Persze a térség országainak prioritásai, érdekei nem mindenben azonosak, ez pedig csökkentheti a kohéziót, ráadásul Magyarországnak Szlovákiával és Romániával a két országban élő magyar közösséggel szembeni visszaélések ügye miatt sem mindig egyszerű megtalálni a közös nevezőt.

Romániával ugyanakkor már csak azért is fontos a jó viszony, mert az utóbbi időben jelentős mértékben nőttek a magyar állam támogatásai, az oktatástól és egyháztól a gyermekvállalás támogatásának kiterjesztéséig és nem utolsósorban a gazdaságfejlesztési programokig számos téren segíti az itt élő magyar közösséget. Vagyis a magyar állam gyakorlatilag a román állam által elhanyagolt feladatokat hajtja végre – Bukarestnek ezért elvileg hálásnak kellene lennie, de mivel magyar nemzetpolitikai ügyről van szó, ezért nem ennyire egyértelmű a dolog.

A támogatások ügyének tragikomikus vonzatot kölcsönöz, hogy még erdélyi magyar ellendrukkerei is vannak: egyes balliberális és szélballiberális megmondóemberek „gyarmatosítást” vizionálnak, azt, hogy az erdélyi magyar közösség a budapesti pénzekért cserébe feladja az önállóságát – mintha bármikor is létezett volna ilyen, illetve mintha olyan, külső hatalomról lenne szó, amihez semmi közünk.

Ameddig ugyanis Bukarest fennhatósága alá tartozunk, a nem explicite kimondott, de létező román nemzetstratégia pedig a magyar közösség lassú felszámolására törekszik, addig önerőből a magyar közösség nem tudja megteremteni a fennmaradásához szükséges forrásokat. Legalábbis addig nem, amíg egy erdélyi magyar bank létre nem jön az itteni magyar közösség terveinek finanszírozására. Ezt azonban immár 28 éve hiába várjuk. Meg aztán vélhetően nem tévedünk nagyot, ha úgy véljük: az igazi baj nem a támogatás ténye a bírálók szemében. Hanem főleg az, hogy nem kizárólag ők kapják, illetve nem ők rendelkezhetnek a szétosztása fölött.

Románia számára ugyanakkor szintén fontos lehet a „klubhoz” való csatlakozás. Nem pusztán azért, mert – a vitatható igazságügyi módosítások miatt nem is teljesen jogtalanul – a jelenlegi kormány nem számít Brüsszel szíve csücskének, és a többi, a jelenlegi brüsszeli politikai irányvonalat szentírásnak tekinteni nem hajlandó országgal együtt hatékonyabban léphet fel. Hanem azért is, mert hiába az a fő célkitűzése Bukarestnek, hogy az ország az EU kemény magjához tartozzon egyes nyugati tagálla­mokkal együtt, egyrészt a többi térségbeli országhoz hasonlóan úgysem tekintik magukkal egyenrangúnak, másrészt az oda vezető út akkor is Magyarországon keresztül vezet.

A legfontosabb tényező azonban minden érintett közép-európai ország és nemzet számára az, hogy a szövetségépítés, az egymás melletti kiállás mindannyiuk számára hasznos lehet. És ez nem jelenti azt, hogy ellenségnek kell tekinteni akár az EU-t mint intézményt, akár a nyugati tagállamokat.
Kérdéses, milyen mértékben lehet sikeres a budapesti próbálkozás, miközben mindegyik érintett ország a saját partikuláris érdekeit követi. Mindenesetre a történelem tanúsága az, hogy Közép-Európa népei akkor tudnak sikeresek lenni és ellenállni a keleti, déli vagy akár nyugati irányból érkező beavatkozási kísérleteknek, legyenek azok bármilyen természetűek, ha a lehető legszorosabban együttműködnek egymással.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Rostás Szabolcs 2018. február 07., szerda

Tűzoltás

Rendkívül tanulságos foglalatosság megtekinteni Románia parlamentje bármelyik kamarájának ülését, ajánlom mindenkinek, főleg, hogy a technika vívmányainak köszönhetően Bukarestig se kell elutazni érte.

Páva Adorján 2018. február 07., szerda

Bérre menő hamis kártyázás

Elérkezett az igazság pillanata: végre kiderül, volt-e, marad-e bármiféle valóságalapja a Szociáldemokrata Párt (PSD) legfőbb választási ígéretének.

HIRDETÉS
Rostás Szabolcs 2018. február 05., hétfő

Csak a voksunk kell?

Felül kívánja vizsgálni, újra akarja építeni a határon túli magyarokhoz fűződő viszonyát a magyarországi baloldal, amelynek két képviselője járt az elmúlt napokban Erdélyben.

Bálint Eszter 2018. február 04., vasárnap

Mondjunk megálljt a jogtiprásnak!

Ismét bebizonyosodott a romániai hatóságok kettős mércéje, amikor a Bihar megyei törvényszék alapfokon a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) ellen döntött a nagyváradi kétnyelvű – román és magyar – utcanévtáblák kihelyezése ügyében.

HIRDETÉS
Balogh Levente 2018. február 01., csütörtök

Juncker beszól

Ha némiképp burkoltan is, azért teljesen érthetően fogalmazott Jean-Claude Juncker.

Páva Adorján 2018. január 31., szerda

Ezt nevezzük elszigetelődésnek!

Kelemen Hunor szövetségi elnök szerint 2018-ban roppant kedvezőtlen lenne mindenki számára az RMDSZ elszigetelődése a törvényhozásban, ezért döntöttek úgy, hogy folytatják a balliberális kormánykoalícióval kötött együttműködést.

HIRDETÉS
Kiss Judit 2018. január 30., kedd

Soványka vigaszaink

Hajmeresztőek, elkeserítőek, ugyanakkor már-már tragikomikusak azok a perspektívák, amelyek az új PSD-kormány tagjainak nyilatkozatai nyomán sejlenek föl.

Balogh Levente 2018. január 29., hétfő

Még egy biankó csekk

Talán nem csupán mi tartjuk furcsának, hogy azt követően, hogy Kelemen Hunor úgy értékelt, a PSD–ALDE-koalíció harmadik kormányának programja olyan, mintha a mezőgazdasági minisztériumban írták volna két sör között, végül mégis azzal állt ki: az RMDSZ támogatni fogja a kormányt.

Rostás Szabolcs 2018. január 28., vasárnap

Revideálás vagy jópofáskodás?

Nehéz eldönteni, a román szociáldemokratáknak szánt üzenetnek vagy egyszerűen jópofáskodó beszólásnak szánta Kelemen Hunor a leendő bukaresti kormány programjáról tett gúnyos kijelentését.

Balogh Levente 2018. január 26., péntek

Ráérős kormányalakítás

Mintha egy kis zavar támadt volna a kormánykoalíció fő erejét adó Szociáldemokrata Párton (PSD) belül azt követően, hogy Liviu Dragnea pártelnök alig több mint fél éven belül a párt második renitenskedő miniszterelnökét is megbuktatta.

HIRDETÉS
Vélemény
Rostás Szabolcs: Tűzoltás

Rendkívül tanulságos foglalatosság megtekinteni Románia parlamentje bármelyik kamarájának ülését, ...

Páva Adorján: Bérre menő hamis kártyázás

Elérkezett az igazság pillanata: végre kiderül, volt-e, marad-e bármiféle valóságalapja a Szociáldemokrata ...

Rostás Szabolcs: Csak a voksunk kell?

Felül kívánja vizsgálni, újra akarja építeni a határon túli magyarokhoz fűződő viszonyát ...

HIRDETÉS
HIRDETÉS