VEZÉRCIKK – Ha nem laktunk volna jól a román hatóságoknak a magyar jelképekkel, egyáltalán a kisebbségi közösségel szembeni fellépéseivel, a fogyasztóvédelmi hivatal gondoskodott róla, hogy új kínálat jelenjen meg az étlapon.
2015. február 22., 20:362015. február 22., 20:36
A szakhatóság Kovászna megyei főfelügyelője szerint törvénybe ütközik a „székely” eredetre vonatkozó termékmegjelölés az élelmiszerek címkéin, ezért ezeket el kell távolítani kolbászról, füstölt sajtról, mézről, áfonyalekvárról, pityókás házi kenyérről.
Szándékosan soroltam fel ezeket az élelmiszereket, hiszen megtalálhatók a védjeggyel ellátott több mint félezer székely termék lajstromán, és egytől egyig egyre keresettebbek a hazai, sőt a külföldi vásárlóközönség körében. Persze a fogyasztóvédelemnél már nem örvendenek ekkora népszerűségnek, ami azzal magyarázható, hogy a hatóság egyszerűen etnikai származásként tekint a székely eredetmegjelölésre.
És ennek alapján mindent betiltana, ami „székely ízű”, akárcsak a prefektusok a székely zászlót, az autonómiahatározatokat vagy a magyar feliratokat. Holott az élelmiszerek feliratozását szabályozó kormányrendelet értelemszerűen nem foglalkozik a termékek földrajzi, netán „nemzetiségi” eredetével, mert ha ezt tenné, bizony el kellene tüntetni az üzletek polcairól a szebeni szalámit vagy a „román ízek” jelszóval forgalmazott megannyi portékát.
A fogyasztóvédelemnek nemcsak joga, de kötelessége is őrködni afölött, hogy a lakossághoz csakis minőségi termékek jussanak el; tevékenységén, éberségén emberek élete múlhat. Mircea Diacon „érvei” alapján azonban a szándék nyilvánvaló: minden eszközzel el kell lehetetleníteni a mozgalommá terebélyesedett székelyföldi hagyományos termékek piacát.
Ha a mostani eset vagy a helyi termékek csíkszeredai vásárának két évvel ezelőtti vegzálása nem szolgáltatna elegendő bizonyítékkal erre, elég csak feltekinteni a háromszéki főfogyasztóvédő közösségi oldalára, miként osztja meg rendületlenül a magyar irányítású önkormányzatokat, civil szervezeteket rendszeresen feljelentő provokátor eszmefuttatásait.
És bizonyára a véletlen műve az is, hogy a háromszéki fogyasztóvédelem székházára kifüggesztették a román himnusz első két szakaszát. Csak úgy, a fogyasztók miheztartása végett...
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!