Korlátoltak játéka

Meglehet, hogy a gyermekgondozási díj felső határának újbóli bevezetése keveseket érint, és a helyzet még a mostani tervek véghezvitele után is sokkal jobb lesz, mint amilyen 2016 júliusa (a jelenleg érvényben lévő törvény bevezetése) előtt volt, ám az újabb pálfordulás hűen tükrözi a szociálliberális döntéshozók körében egyre inkább eluralkodó fejetlenséget, zűrzavart.

Merthogy tavaly éppen a parlament legnagyobb frakcióját adó szociáldemokraták voltak azon kezdeményezés élharcosai, miszerint el kell törölni a gyed plafonját. Az akkori, 3400 lejes felső határ megszüntetése sok szülőt érintett, mint ahogy a fizetés 85 százalékát kitevő juttatás (egy helyett) kétéves folyósítása is nagy segítséget jelentett a babát vállalóknak. A PSD vezérei tavaly „a gyermekek és az ország jövőjének” védelmezőiként hadakoztak az intézkedés anyagi fedezetét hiányoló, Dacian Cioloș vezette technokrata kormánnyal, és végül át is vitték a parlamenten a családbarát jogszabály-módosítást.

Ám alig néhány hónap múlva szivárogni kezdtek a hírek, miszerint a választási évben kedveskedők valóban elszámolták magukat. A 35 ezer eurós gyed-folyósításról szóló beszámolók megalapozták a decemberben kormányra került szociálliberálisok számára, hogy nyugodt szívvel ellentmondjanak önmaguknak. Bár Lia Olguța Vasilescu munkaügyi miniszter májusban még szóbeli megrovást kapott pártvezérétől, Liviu Dragnea PSD-elnöktől azért, mert megpedzette a felső határ visszavezetését, lám: ma már senkitől sem zavartatva tervezheti az állítólag 8000 lej körüli plafon megszabását.

Vitathatatlan: ennyi pénz bőven elég arra, hogy egy anya vagy apa tisztességesen ellássa felcseperedő gyermekét, attól függetlenül, hogy a szülési szabadság előtt mondjuk kétszer annyit keresett. A kormányból sugárzó bizonytalanság azonban egyre ijesztőbb méreteket ölt, és emiatt sosem lehet tudni, mit hoz a holnap. Bár az új plafon bevezetése csupán néhány száz szülőt érint hátrányosan, és a gyed megvágásával megspórolt összeg elenyésző az állami költségvetés viszonylatában, a Mihai Tudose vezette kabinet mégis bevállalta mindezért a hátraarcot, az önellentmondás tényét.

Számtalan hasonló intézkedés bizonyítja, hogy a Victoria-palotában ténykedők immár a külsőségekre sem adnak: akkora a megaígérgetést követő kapkodás, kétségbeesés, nadrágszíjrángatás, hogy már nem is érdekli őket, ha kilóg a lóláb. Hiszen ők kormányoznak, és azt tesznek, amit akarnak. Gyermekeink jövőjével is.