2010. január 21., 10:232010. január 21., 10:23
De szembesülnie kell azzal is, hogy elavultak az orvosi műszerek, a sarki patikába szalasztják le gyógyszerért. Sok csalódást okoz a kórházi személyzet is: az orvosok, asszisztensek többségéről lerí, hogy nem motiváltak munkájuk elvégzésében. Ha nem élesztgeti borítékkal a motivációt a páciens, csak tessék-lássék foglalkoznak vele. Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy jövedelmező vállalkozás egy-egy fizetős magánkórház megnyitása. A páciens azt érzi, ott legalább átlátható, kiszámítható, hogy mi mennyibe kerül, a legjobb szakemberek jobb műszerekkel, nagyobb odafigyeléssel foglalkoznak vele. A gond a fizetéssel van.
Az egészségügyi közellátó rendszert ugyanis az adók és járulékok befizetői tartják fenn valamennyi állampolgár számára. E rendszerbe bekerülve elvben ugyanannyi esélye kellene hogy legyen a gyógyulásra a nincstelennek, mint a milliomosnak. A fizetéses magánklinikákon pedig a pénztárca vastagsága szabja meg a gyógyulási esélyeket. A gazdaságban a versenyhelyzet kényszeríti ésszerű, hatékony működésre a szereplőket. A verseny az egészségügy bizonyos területein is a haladást szolgálja. Elpártolnak a páciensek attól a fogorvostól, aki elavult gépekkel dolgozik, ezért fájdalmasabb a fogfúrás.
A verseny szálait kellene tehát valahogy összedolgozni az esélyegyenlőség követelményével. És ez talán nem is lehetetlen. Ha ugyanis alaposabban megvizsgáljuk, kiderülhet, hogy egy hulló vakolatú állami kórházban sem kerül kevesebbe egy vakbélműtét, mint a magánkórházban. Ha az egészségbiztosító egyformán fizet a magánklinikának és a közkórháznak ugyanazért az orvosi műveletért, meglehet, már nem is lesz meghatározó a páciens pénztárcájának a vastagsága. A betegeknek akkor lesz jobb esélyük a gyógyulásra, ha a jelenlegi hiánygazdálkodást a túlkínálat váltja fel: ha magán- és állami klinikák versengenek azért, hogy meggyógyítsák a járulékokban befizetett közpénzen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok