VEZÉRCIKK – Fontos csatában diadalmaskodott kedden a román ellenzék a parlamentben a régi-új kémfőnök kinevezésének megszavazásával, a háborút azonban még nem nyerte meg.
2015. június 30., 19:452015. június 30., 19:45
A hatalom fölött aratott részsiker ellenére továbbra is koraiak azok a várakozások, miszerint a külügyi hírszerzés (SIE) vezetőjének beiktatása az első lépés lesz egy új parlamenti többség kialakítása és a baloldali kormány megbuktatása irányába.
Klaus Johannis államfőnek kétségtelenül sikerült éket vernie a bukaresti koalíciót alkotó pártok közé azáltal, hogy Mihai-Răzvan Ungureanu volt miniszterelnököt javasolta az SIE élére. Bár a Victor Ponta kormányfő vezette szociáldemokraták és koalíciós szövetségeseik meglehetősen kényelmes többséggel rendelkeznek a törvényhozásban, Ungureanu személye alaposan megosztja a hatalmon lévő pártokat.
Pontáék számára elsősorban nem is amiatt elfogadhatatlan a külügyi titkosszolgálatot 2007-től 2012-ig irányító liberális szenátor kinevezése, hogy ezáltal a két legfontosabb román hírszerzés egyaránt ellenzéki „kézbe kerül”. (Johannis februárban szintén liberális politikust, Eduard Hellviget nevezte ki a belföldi hírszezés élére).
A PSD főleg amiatt utasítja el Ungureanu támogatását, hogy három évvel ezelőtt éppen az általa vezetett kormány parlamenti megbuktatásával sikerült hatalomra jutnia. A törökországi térdműtéte miatt kényszerszabadságra vonult Pontát helyettesítő Gabriel Oprea ideiglenes kormányfő vezette UNPR azonban ebben a kérdésben felsorakozott a jobbközép államelnök mögé, és kiállt Ungureanu kinevezése mellett.
Bár együttes ülésén a parlament kedden a PSD bojkottja közepette is bizalmat szavazott Ungureanunak, elhamarkodott lenne azt állítani, hogy ezáltal elfogyott a levegő a hatalom körül. Már csak azért is, mivel a keddi szavazás ugyanúgy a liberálisokat is megosztotta, és többek között Crin Antonescu, a PNL volt elnöke is szembehelyezkedett a saját alakulatával.
Új többség tehát egyelőre nem létezik. Ponta és koalíciója számára az adhatja meg a kegyelemdöfést, ha az ügyészség vádat emel a korrupcióval gyanúsított kormányfő ellen, ez esetben ugyanis az államfő – aki kedden újfent követelte a miniszterelnök lemondását – felfüggesztheti tisztségéből. Majd akkor lehet örülni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!