Aligha van a világon olyan sportszervezet, amely sikerként könyvelné el, hogy 11 nappal az általa szervezett, egész szezont átölelő bajnokság kezdete előtt sikeresen lebonyolítja annak sorsolását.
2013. július 08., 22:042013. július 08., 22:04
2013. július 08., 22:052013. július 08., 22:05
A román futballszövetség és profi liga pedig még ezt is úgy tette meg, hogy még mindig nem tudja, ki is lesz az utolsó induló.
Az FRF ugyanis hatalmas pofont kapott ismét a nemzetközi Sportdöntőbíróságtól, amely a román licencbizottsággal ellentétben rendben levőnek találta a Kolozsvári U nevezési kérelmét. Ráadásul éppen az a bizottság és éppen az a szövetségi hivatalnok (Viorel Duru) vesztett a legtöbbet az ügyben, aki az elmúlt években a szakmai szempontból legprofibb képet alakította ki magáról egy velejéig korrupt, egyre inkább kapkodó, egyre több rossz és támadható döntést hozó szervezetben.
Miközben azonban immár naponta derülnek ki újabb és újabb törvénytelenségek a Mircea Sandu által vezetett szövetségről, a romániai futball jövőképe minden korábbinál sötétebb. A jelenlegi vezetés ideje lejárt, ezt már lassan maga Sandu is belátja, de azért nem lepne meg túlságosan, ha mégiscsak jelöltetné magát a jövő évi választásokon. Eljátszotta ezt az „utoljára indulok, legközelebb jöjjenek a fiatalok\" kártyát már 2005-ben és 2010-ben is.
A gond csak az, hogy az utód(ön)jelöltek sem jobbak. Mintha ebben az országban csak egykori válogatott játékosból lehetne szövetségi elnök. Gheorghe Popescu és Florin Prunea a pályán rengeteget tett a román futballért, vezetőként azonban ők is gyorsan áthágták a törvényeket. Popescu játékosügynökként „felejtett el\" adózni, igaz, ő legalább eljátszotta a megtérő bűnöst, és önként fizetett – így úszta meg felfüggesztett börtönbüntetéssel. Pruneát pedig egyenesen a szövetség alkalmazottjaként vádolta meg kenőpénz elfogadásával és befolyással történő üzérkedéssel a DNA, ráadásul ő akkor is szorosan kötődik a jelenlegi vezetéshez, ha most éppen egy klub szolgálatában áll.
A román futballnak alighanem ismét a kisebbik rossz elve alapján kell majd választania.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!