2013. április 05., 10:012013. április 05., 10:01
Annyi azonban bizonyos, hogy e lépésnek olyan olvasata is lehet, mintha fontosabb lenne, hogy jóban legyen Traian Băsescu államfővel, mint saját szövetségesével, a PNL-vel, amelynek elnöke, Crin Antonescu kijelentette: nem támogatja Ponta azon tervét, hogy a Traian Băsescu államfő emberének tartott Laura Codruţa Kövesit jelölje a DNA élére. Úgy tűnik, hogy a miniszterelnök megpróbálja elásni a csatabárdot, és kompromisszumos megoldások révén véget vetni az államfő és a kormányoldal között dúló hidegháborúnak.
E kompromisszum abban áll, hogy a Băsescu által támogatott Kövesit jelölte a DNA élére, cserébe viszont a kormányoldalhoz közel állónak tartott és Băsescu által egyszer már elutasított Tiberiu Niţu legfőbb ügyészi kinevezésének jóváhagyását kéri. Maga a gyakorlat mindenképpen kérdőjeles, hiszen az igazságszolgáltatási tanács és az Európai Bizottság is átlátható, jelentős szakmai tapasztalattal rendelkező jelölteket felvonultató jelölési eljárást szorgalmaz, ez a megállapodás pedig telivér politikai paktumnak tűnik.
Ám megoldás lehet az ország hitelét tovább romboló igazságszolgáltatási patthelyzet feloldására. Ponta kompromisszumkészsége vélhetően annak tudható be, hogy miniszterelnökként neki jóval több veszítenivalója van, mint a megállapodást hevesen ellenző, még mindig csak államfő-várományos Crin Antonescunak. Hiszen kormányfői minőségében ő kapta a brüsszeli fejmosásokat az igazságügyi rendszerbe való korábbi beavatkozási kísérlet miatt, ezért hajlott arra, hogy a Brüsszel által egyaránt támogatott Băsescu és Kövesi kinevezésével az EB kedvére tegyen. Kiderül, képes lesz-e a Băsescut zsigerből gyűlölő Antonescu lenyelni, hogy nem pártja jelölheti az új főügyészeket. Az államfő azonban mindenképpen jól jött ki az üzletből, hiszen a kormánykoalíció tagjai helyette most egymást ütik. Más kérdés, hogy ez a gazdasági és politikai káosz szélén tántorgó ország számára még mindig sovány vigasz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok