2009. december 10., 11:192009. december 10., 11:19
Emberek halálát okozva. Vagy azokra az információkra, és arra a vitára, miszerint Marosvásárhelyen éppen e tűzparancs egyik kivitelezőjének, Ştefan Guşă néhai tábornoknak állítanának szobrot.
Vagy arra az elnökválasztási kampányra, amelynek utóhullámai tovább vernek, de amelyben józan választónak egyszerűen nem volt alternatívája. Hát hogy lett volna, a népnyúzó kommunista titkosrendőrségből, vagyis a Szekuritátéból kinőtt posztkommunista titkosszolgálatokkal bratyizó régi-új elnök és a Román Kommunista Párt enedik garnitúrájából verbuválódott szociáldemokrata párt soraiból előlépő kihívója közül kire lehetett volna szavazni nyugodt lélekkel? De mindez csak a kisebbik baj.
A nagyobbik az, hogy sem a marosvásárhelyi, és a jelek szerint sem a scorniceşti-i tanácsban egyetlen képviselő sem került, aki azt mondta volna, hogy emberek, azért mégiscsak meg kellene maradnunk normálisnak. Merthogy a kommunizmus mint olyan, mint elmélet egyszerűen utópia, mint társadalmi berendezkedés pedig embert s Istent nem ismerő diktatúra. Pont, mint a fasizmus.
Hogy Guşát jogilag nem ítélték el? Miért, Hitlert, Sztálint, Dejt, Rákosit, Gerőt elítélték? És az ennél is nagyobb baj, hogy egy minapi felmérés szerint a megkérdezettek ijesztően nagy része, magyarabbul: többsége szerint a romániai kommunizmus és Ceauşescu jó volt. Itt és most nincs elég hely ennek a boncolgatására, de annyit talán mégis érdemes megjegyezni, hogy aki ilyesmiről nosztalgiázik, menjen el néhány napra a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba.
Esetleg kérdezze meg árváit, özvegyeit vagy hozzátartozóit azoknak a százezreknek és millióknak, akiket a kommunizmus és annak kiszolgálói – a Guşă tábornokok is – kényszermunkatáborokba, börtönökbe vagy temetőkbe juttattak. És csak utána beszéljen. Vagy szavazzon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok