2012. április 27., 10:382012. április 27., 10:38
Most éppen Londonba, mert nyáron a brit főváros rendezi az olimpiai játékokat, és mivel bizonyára nagy a konkurencia, már most, áprilisban el kell foglalni a legjobb helyeket, nehogy már épp a kéregető-nagyhatalom képviselőinek jusson valami ócska külvárosi placc a menő belvárosi turistacélpontok helyett. Az ilyen hírek olvastán mindig eszembe jut, hogy hol is tarthatna Románia, ha a polgárok az ilyen akciók megszervezésére pazarolt energiáikat legális, szűkebb pátriájuk és az ország gazdaságát is gyarapító tevékenységre fordítanák.
Hiszen nem kevés időt, anyagi ráfordítást, energiát és know-how-t igényel egy ilyen művelet logisztikai lebonyolítása, elvégre mégiscsak meg kell szervezni, hogy összegyűljenek a megfelelő „munkavállalók”, az autóbuszoknak pedig több ezer kilométert kell megtenniük a célpontig. Ha az erre szánt forrásokat tényleg valami építő jellegű aktivitásra irányítanák át, legalábbis belátható távolságra kerülne a kelet-európai Svájc megvalósításának lehetősége. Mondjuk az is szöget ütött a fejemben, hogyan jutnak ki Romániából, és hogyan jutnak be Nagy-Britanniába a kontingensek.
Elvégre még a legostobább román, illetve brit határőr vagy vámtiszt sem hiheti azt, hogy a határátlépésre jelentkező busz utasai egytől egyig lelkes turisták, akik azért égnek a vágytól, hogy Nelson admirális emlékművét, a British Museumot vagy Madame Tussaud Panoptikumát megtekintsék. Viszont előfordulhat, hogy az utazásszervezők részéről ennél a szakasznál szokás a fent említett anyagi erőforrásokat mozgósítani, megkönnyítendő a szállítmányok áthaladását.
Nem mintha a román hatóságok úgy viselkednének, mintha különösebben bántaná őket a kéregetők és a bűnözők exodusa, sőt. Úgy tűnik, továbbra is örülnek annak, hogy a többmilliónyi problémás elem nem nekik okoz gondot, hanem a nyugat-európai politikusoknak, elvégre ők akartak Uniót meg szabad mozgást, hát most ne sopánkodjanak.
Jó, most a schengeni csatlakozás kapcsán fölmerültek problémák, de az ellenzőket a politikai korrektség jegyében mindig jól le lehet szélsőségesezni, ehhez a nyugati ballibek úgyis jó partnerek. Úgyhogy a szállítmányok csak mennek London felé. Aztán ha a román sportolók nem szerepelnek jól az olimpián, a romániai koldusok dobogós helyezésére bizton lehet számítani a maguk szakterületén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok