VEZÉRCIKK – Nem áll jól az erdélyi és partiumi magyar közösség szénája. Kolozsváron megtagadják a kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezését.
2015. február 12., 20:472015. február 12., 20:47
Marosvásárhelyen a helyi rendőrség vezetője a szekus félretájékoztatás és uszítás gyakorlatát idéző, nevetséges víziót vázolt fel, miszerint a román hatósági túlkapások elleni magyar tiltakozó megmozdulásokat külföldről pénzelnék.
Nagyváradon pedig, ahol a román városvezetés 2012-től tegnapig az RMDSZ „negatív” kampányát ürügyként felhasználva megtagadta a közel ötvenezres magyar közösségtől, hogy beleszóljon saját városa irányításába, vonakodnak a magyar történelmi múlt egyik jeles alakjának szobrát is felállítani a főtéren.
Nincs miért csodálkozni, hiszen az ilyen lépéseket kormányszinten is bátorítják. A külügyminisztérium például olyan elemzést készített, amely azzal próbál a magyar jogkövetelések ellen „érvelni”, hogy a romániai magyar és a magyarországi román kisebbség helyzetének a megítélésében nem alkalmazható a kölcsönösség elve, erre ugyanis nem tér ki a két állam közötti együttműködési szerződés. Ez beleilleszkedik abba a román gyakorlatba, miszerint a kisebbségi jogok terén nem azt a Nyugaton bevett jogi elvet alkalmazza, hogy amit nem tilos, azt szabad, hanem azt, hogy csak azt szabad, amit írásban rögzítettek.
Azt ugyanakkor, hogy akár romániai, akár nemzetközi szinten a jelenleginél kedvezőbb szabályozást rögzítsenek, Románia kézzel-lábbal megpróbálja akadályozni. A dokumentummal némiképp önmagának is ellentmond Bukarest, hiszen eddig éppen hogy a romániai kisebbségeket alanyi jogon megillető képviselői helyekkel példálóztak, amikor a magyarországi román kisebbség parlamenti képviseletének hiányát kifogásolták. A képviselők ügyét az elemzésben is megemlítik, ami a kölcsönösségi elv kizárásának hangsúlyozása alapján azt is jelenheti, hogy már nem is ragaszkodnak annyira hozzá.
Ami érthető. Hiszen egyetlen képviselő a szimbolikus, kirakatjellegen kívül nem sokat ér – miközben Magyarországon a kisebbségek kulturális autonómiát élveznek, és az általuk választott kisebbségi önkormányzatokon keresztül konkrét döntési jogköreik vannak az identitásuk megőrzésével kapcsolatos kérdésekben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!