2012. július 23., 09:072012. július 23., 09:07
Mivel azonban nem ökölvívásról van szó, hanem egy csaláson ért román politikus felelősségre vonásáról, nem enynyire egyértelmű az ügy, hiszen nem a sportszerűség szabályai érvényesülnek. Már csak azért sem, mert a Pontának kedvező „pontozó bírót” , azaz az oktatási minisztérium alárendeltségébe tartozó Országos Etikai Bizottságot épp a plágiumvádak vizsgálatának megkezdése előtt nevezte ki az ügyvivő oktatási miniszter, „megbízható” tagokkal cserélve le az addigi gárdát.
Így nem is meglepő, hogy teljesen rendben levőnek találta a disszertációt, annak ellenére, hogy korábban az egyetemi címeket hitelesítő testület, most pedig a doktori címet kiadó Bukaresti Egyetem etikai bizottsága is egyértelműnek minősítette a plágium tényét. Mint ahogy az is természetesnek nevezhető a kormány eddigi gyakorlatát ismerve, hogy az oktatási miniszter csakis a kormánybeli – és ami még fontosabb, pártbeli – főnökét tisztára mosó verdiktet hajlandó figyelembe venni.
Ponta is hozta a formáját, amikor a Bukaresti Egyetem etikai bizottságának döntését politikai alapúnak nevezte, bár ennek apropóján azért fölmerülhet a kérdés, hogy akkor az egyetemi címeket hitelesítő testület döntéshozatal előtti feloszlatása, illetve az Országos Etikai Bizottság tagjainak lecserélése vajon milyen természetű lépés volt? Ha valóban elmarad a felelősségre vonás, az nem csupán Pontát, hanem az egész országot érintő kihatásokkal járhat.
A kormány eddigi tevékenységével máris megingatta az országba vetett bizalmat, most pedig jó úton vagyunk afelé, hogy a világ kancelláriáin Romániát csak azon országként emlegessék, ahol hivatalban maradhatott egy csaló kormányfő. (Akinek erkölcsi „nagyságát” az is jól illusztrálja, hogy miután a MOGYE magyar karának megtorpedózásával került hatalomra, most, a magyarok voksaiért kuncsorogva a magyar vonal fontosságát hangsúlyozza.) Ha Ponta plágiumügye most lezárul, akkor az ország hitelessége szenved kiütéses vereséget.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok