2010. március 16., 10:432010. március 16., 10:43
A kettő között jelentős különbség van. Távol álljon tőlem, hogy megsértsem a szebbik nemet, de azt hallottam, nem jó a nőket vezető pozícióba emelni. Ezt a hipotézist látszik igazolni az egyik általam ismert község szeszélyes és kicsinyes polgármesternője is. A helyi lapokban megjelent rágalmakat úgy kívánta megcáfolni, hogy a település szűkebb nyilvánossága előtt hibái beismerésével felérő jelenetet rendezett, amikor a rágalmazók kilétét kutatta.
Uralkodása ideje alatt a település infrastruktúrája szinte semmit sem változott a hatalomra lépése előtti időszak állapotához képest, de a lakosság ellenszenvét mérnöki pontossággal sikerült kivívnia. Erre a tűzre mindennap tesz egy lapáttal, nehogy valaki egy pillanatra is elfeledje, ki az úrnő a háznál. Lassan már az udvartartása is hátat fordít neki, és egyedül zsarnokoskodhat, elfeledve, hogy mandátuma napjai rohamléptekben fogynak.
A nemzeti ünnep előkészületeinek áhítatát például olyan pletykák zavarták meg, miszerint a diktátornő meg kívánja akadályozni a kisdiákok ünnepi műsorát. Egyszerűen megtiltotta az iskolának, hogy gyerekeket engedjen a templomi ünnepségre, jogot formálva ezzel a közvagyonra, és a falubelieket is igyekezett megszabadítani a gyülekezeti joguktól. Nem utolsósorban azt is elfedte, hogy az imahelyen fellépő gyerekek nem csak a közösségi összetartozást erősítik, de komoly munkát fektettek a bemutatandó műsor előkészítésébe. Furcsa dolgokra képes az emberi természet.
A múltban elszenvedett sérelmek ma is uralják a szóban forgó településvezető lelkivilágát, és a begyógyulni kívánó sebeibe megújuló erővel mar bele kicsinyes öntudata. Nem értem, miért csodálkoznak a külső szemlélők a nyáj természetellenes viselkedésén, és az egyre szaporodó kóbor bárányokon. Amilyen a pásztor, olyan a nyáj és fordítva – parafrazálható a közismert népi bölcsesség. Akik a választásokkor tömött sorokban álltak az urnák előtt, azok a panaszkönyvbe egy sort sem vésnek, csak titokban zúgolódnak. Március idusán kellene kivonulni a főtérre, és meghunyászkodás helyett megfontolni az Úrtól kapott szabad akarat kínálta lehetőségeket.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.