Hirdetés
Balogh Levente

Balogh Levente

Kisebbségvédelmi kezdeményezés: nem megengedhető a kudarc

2018. március 09., 08:312018. március 09., 08:31

Bár Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) erdélyi elnöke derűlátó, azért mi mégis azt mondjuk: aggasztó, hogy az RMDSZ és a FUEN által útjára indított, Minority SafePack nevű európai kisebbségvédelmi kezdeményezéshez a határidő lejárta előtt kevesebb mint egy hónappal még mindig hiányzik a szükséges támogatói aláírások közel egynegyede.

Mint ismeretes, az európai kisebbségi szervezetek bevonásával útjára indított kezdeményezés célja az, hogy az Európai Unió szintjén fogadjanak el kötelező érvényű kisebbségvédelmi jogszabályokat. Vagyis a téma ne maradjon kizárólag tagállami hatáskör, mert – mint a román példa is mutatja – a kisebbségi jogok szavatolásától ódzkodó országok éppen amögé bújva utasítják el az uniós illetékességet, hogy nincs közös, minden tagállamra érvényes és kötelező szabályozás. Így pedig a kisebbségvédelmi intézkedések számonkérése is nehezebb.

Ahhoz, hogy az Európai Bizottság érdemben foglalkozzon a témával, a polgári kezdeményezést egymillió uniós állampolgárnak kell aláírásával támogatnia, legalább hét tagállamból, ráadásul az egyes tagállamokban bizonyos arányossági kvótát is teljesíteni kell.

A jelenlegi állás jól tükrözi, hogy magyar kezdeményezésről van szó, hiszen Magyarországon, Romániában és Szlovákiában már túl is haladták a szükséges számú aláírást. Aggasztó ugyanakkor, hogy máshol koránt sem áll ilyen jól a gyűjtés. Sőt egyes helyeken kimondottan rosszul áll. Az illetékesek szerint ennek nem az az oka, hogy a többi kisebbség nem támogatja az ügyet, hanem az, hogy nem olyan jól szervezettek az intézményeik, mint a magyar kisebbségi szervezetek. Vagyis egyszerűen képtelenek megszervezni még egy olyan, viszonylag banális akciót is, mint a támogató aláírások összegyűjtése.

Ez egészen döbbenetes, és fölveti a FUEN vezetőinek felelősségét is, hiszen egy ekkora horderejű akció megszervezése előtt nem ártott volna alaposabban tájékozódni arról, hogy az egyes tagállamokban milyen esélyekkel indítható útjára az akció, és milyen képességekkel rendelkeznek a partnerszervezetek. Most nem marad más lehetőségünk, mint hogy szurkoljunk: az utolsó száz méteren sikerül behozni a lemaradást, illetve az, aki még nem tette meg, a lehető legsürgősebben írja alá a kezdeményezést.

Ha ugyanis ne adj’ Isten, nem gyűlne össsze a szükséges mennyiségű aláírás az előírt területi megoszlásban, az óriási csapást jelentene a kisebbségben élő európai nemzeti közösségek, különösképpen pedig az elszakított területeken élő magyarok számára. Persze ha összegyűlik, az sem garancia semmire, hiszen nem kötelezi Brüsszelt semmi érdemire, de mégis fontos lenne, hogy sikerüljön.

Kudarc esetén ugyanis a kisebbségi ügyekbe való érdemi beavatkozástól a saját kisebbségeikkel szemben nem igazán „európai” szellemben eljáró befolyásos tagállamoktól tartva folyamatosan ódzkodó Európai Bizottság feltartott kézzel hátradőlhet, és azt mondhatja: lám, az uniós kisebbségek úgy érzik, jól megy soruk a jelenlegi körülmények között, hiszen nem látták szükségét, hogy teljes mellszélességgel kiálljanak az ügy mellett. Az olyan tagállamok pedig, mint Románia, amely jogi eszközökkel is megpróbálja megakadályozni a kezdeményezés sikerét, az esetleges kudarcot felhatalmazásnak érezhetik arra, hogy még az eddiginél is elutasítóbban viszonyuljanak a jogkövetelésekhez.

Vagyis a kudarc – amely nem kis mértékben az RMDSZ fiaskója is lenne – hosszú évekre, évtizedekre visszavetné a kisebbségi ügyek uniós szintű, számunkra kedvező irányú rendezését. Ezért egyszerűen nem megengedhető, hogy bekövetkezzen.

korábban írtuk

Minority SafePack: szűk egy hónappal a határidő előtt hiányzik az aláírások egynegyede
Minority SafePack: szűk egy hónappal a határidő előtt hiányzik az aláírások egynegyede

Továbbra is kérdéses az RMDSZ kezdeményezte Minority SafePack sorsa: az Unión belüli nemzeti és nyelvi kisebbségek védelme érdekében indított akcióban a szükséges aláírások háromnegyede gyűlt össze, a határidőig pedig még alig van egy hónap. Vincze Loránt FUEN-elnök még optimista.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Páva Adorján

Páva Adorján

A legfőbb ellenségünk mégiscsak az a fránya romántanulás – de vajon ki győzi le?

Mit láthat a szeptember 7-én a tizenkettedik osztályt megkezdő, azaz a felnőttkor, a romániai felnőtt társadalom kapujában álló fiatal, ha kicsit visszatekint országa élére?

Makkay József

Makkay József

Hazajönnek Nyugatról – de itthon is maradnak?

Hazatér a diaszpórában élők egy része. Nem tömeges jelenségről van szó, de a fogadásukat segítő „kupaktanácsok” megalakulása jelzi, hogy az önkormányzatok és állami hivatalok már számolnak ezzel. Kérdés, hogy a hazatértek közül hányan maradnak itthon.

Balogh Levente

Balogh Levente

Szakadékok, egy új kormány esélye és az AUR jelentette fenyegetés

Ha másban nem is, egy dologban biztosan jól teljesítenek a romániai pártok: a politikai káosz és instabilitás fenntartásában verhetetlennek bizonyulnak.

Páva Adorján

Páva Adorján

Közpénzből lőtt illúziók: a romániai futball csapdája és az erdélyi valóság

Futballszurkolóként nem tartom ördögtől való pazarlásnak, ha önkormányzatok százezreket, akár milliókat költenek nagy múltú helyi focicsapatokra. Azonban ez így nem mehet tovább.

Balogh Levente

Balogh Levente

Anyaország-külhoniak ellentét, támogatások és az árokbetemetés felelőssége

Továbbra is tapasztalható, hogy a választások óta szakadék húzódik az erdélyi és a magyarországi társadalom jelentős része között, ám az árok betemetése nem reménytelen – abban ugyanakkor jelentős szerep hárul az új magyar kormányra.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

A külhoniak szavazati joga, a Tisza-kormány és a kommentszekció dühe

Bár a Tisza-kormány nemzetpolitikáért felelős illetékese több fórumon is leszögezte erdélyi látogatása során, hogy az új budapesti hatalom nem kíván hozzányúlni a külhoni magyarok szavazati jogához, jelentős nyomás nehezedik rá az anyaországban.

Balogh Levente

Balogh Levente

A törvény nem lehet visszamenőleges hatályú – csak ha az érdekeink úgy diktálják

Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.

Hirdetés