HIRDETÉS

Minority SafePack: szűk egy hónappal a határidő előtt hiányzik az aláírások egynegyede

Bíró Blanka , Gyergyai Csaba 2018. március 06., 09:56 utolsó módosítás: 2018. március 06., 13:34

Továbbra is kérdéses az RMDSZ kezdeményezte Minority SafePack sorsa: az Unión belüli nemzeti és nyelvi kisebbségek védelme érdekében indított akcióban a szükséges aláírások háromnegyede gyűlt össze, a határidőig pedig még alig van egy hónap. Vincze Loránt FUEN-elnök még optimista.

Fotó: Barabás Ákos

Bár már csak egy szűk hónap van hátra a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezés aláírásgyűjtésének április 3-ai határidejéig, a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelme érdekében indított kezdeményezés iktatásához szükséges egymillió aláírásból még mindig hiányzik negyedmillió szignó.

Ennek ellenére Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke a Krónikának azt mondta, továbbra is optimista, bízik abban, hogy meglesz a szükséges számú támogatás

HIRDETÉS

ahhoz, hogy elindulhasson az a folyamat, amely az Európai Unió szerveinek bevonásával egy kisebbségvédelmi rendszer megvalósítására törekedne. Emlékeztetett, a polgári kezdeményezés sikeréhez nem elég az egymillió aláírás összegyűjtése, a támogató nyilatkozatok számának legalább hét tagállamban el kell érnie az előírt küszöbértéket.

Vincze Loránt FUEN-elnök Fotó: Facebook/Minority SafePack

Romániában, Magyarországon és Szlovákiában már megvan a minimális számú aláírás, ami nem jelenti azt, hogy ezekben az országokban már le szabad állni az aláírások gyűjtésével. Horvátország, Szlovénia, Lettország, Spanyolország, Lengyelország, Dánia és Bulgária esetében van remény arra, hogy elegendő számú csatlakozó támogassa aláírásával a kezdeményezést – tette hozzá Vincze.

„Még behozható a lemaradás!”

A Minority SafePack célja, hogy az Európai Unió jogi lépéseket tegyen a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó emberek védelmének javítása, valamint az Unió kulturális és nyelvi sokszínűségének megerősítése érdekében.

Az aláírásokat interneten és kinyomtatott aláírási íveken is gyűjtik. A kisebbségek európai szintű jogvédelme annál is inkább fontos, mert minden tizedik uniós polgár, vagyis 50 millió ember kisebbségi sorban él.

Vincze Loránt lapunknak elismerte, az aláírásgyűjtés „megkésett, de még nincs elkésve”.

A FUEN-elnök szerint az akcióban részt vevő különböző szervezeteken múlik, hogy a hátramaradt szűk egy hónap alatt mennyire válik intenzívvé a kampány. „A határidőig még be lehet hozni a hiányzó 250 ezer támogató aláírást. Az elmúlt időszakban megmozdult Magyarország, és Erdélyben az RMDSZ vállalta, hogy még összegyűjt 25 ezer támogatót, ezzel pótolni lehet majd a hiányzó kézjegyeket, onnan, ahol a közösségek gyengébbek, vagy rosszabbul szervezettek” – szögezte le Vincze Loránt.

Az aláírásgyűjtés egyébként tíz tagországban zajlik, a FUEN elnöke szerint azért, mert ez egyfajta „biztonsági szelepet” jelent: ha tíz országgal számolnak, akkor hétben biztosan meglesz a kvóta.

Így Románia, Magyarország és Szlovákia mellett – ahonnan a támogatók zömére számítanak – még Bulgáriában, Horvátországban, Szlovéniában, Dániában, Spanyolországban, Lengyelországban és Lettországban is mozgósítanak.

„Ezek a tényezők feljogosítanak arra, hogy optimista legyek” – tette hozzá a szervezet elnöke.

Erdélyi aktivisták segítenek  

Mivel már nagyon ketyeg az óra, a FUEN nagy erőket mozgósít, hogy a célegyenesben elég embert elérjenek aktivistáik. Vincze Loránt kérdésünkre elmondta,

eleve az egész kampányt erdélyi szakemberek koordinálják, mivel nekik van a legnagyobb tapasztalatuk az aláírásgyűjtésben, ezt próbálják más európai országokban is hasznosítani.

A Maszol hírportál egyébként két héttel ezelőtt írt arról, hogy egy mikrobusznyi erdélyi aktivistát küldtek Szlovéniába és Horvátországba, hogy az ottani magyar közösséget aktivizálják. Annak ellenére, hogy mindkét országban alacsony a megszabott kvóta – Szlovéniában 6 ezer, Horvátországban 8 250 –, a gyűjtés nagyon lassan halad.

Az Európai Bizottság honlapján elérhető aláírási felületen egyébként jól látható, hogy az említett országokban mennyire silány az érdeklődés:

a valós időben elérhető, kizárólag az online gyűjtésre vonatkozó adatok szerint Szlovénia a kvóta alig 10 százalékát teljesítette, Horvátország 9 százalékon áll. Ennél sokkal rosszabb a helyzet Bulgária (1,75 százalék) és Lengyelország (2) esetében, míg például Lettországban már a kvóta 83 százalékát sikerült teljesíteni. Vincze Loránt egyébként a hírportálnak korábban beismerte, menet közben derült ki, hogy a FUEN-tagszervezetek többsége gyakorlatilag bármilyen politikai aktivizmusra képtelen. „Nem a témával van a baj, azt támogatta mindenki, viszont amikor dolgozni kellett, akkor derült ki, hogy nem tudják csinálni” – fogalmazott Vincze a Maszolnak, hozzátéve, hogy vannak olyan 40-50 ezres nemzeti kisebbségek Európában, amelyek számára az 500 aláírás összegyűjtése is nehézséget jelent.

Fotó: Barabás Ákos

Közösségerősítő akció
Ez a kezdeményezés a kisebbségi közösségeket erősíti. Egy közösség ereje mutatkozik meg abban, hány aláírást tud összegyűjteni a Minority SafePack támogatására.

Bízom benne, hogy még ezután is bárhol feléledhetnek a közösségek, intenzívebbé válhat az akció” – fogalmazott tegnap a Krónika megkeresésére Vincze Loránt. Hozzátette, még korai, hogy mérleget vonjanak, ám szervezeten belül mindenképpen levonják a következtetést, a következőkben nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy fejlesszék, építsék a tagszervezeteiket, ezeket jobban összekapcsolják a közösségekkel.

Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke egyébként a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) szombati marosvásárhelyi ülésén elmondta, aktivistáik 250 ezer helyett 261 ezer aláírást gyűjtöttek össze Erdélyben.

Mi több, a kezdeményezésnek nemcsak zászlóvivői vagyunk, hanem motorja és szervezője is Európa-szinten. Tudjuk, hogy ezt nem bízhatjuk sem a véletlenre, sem másra.

Éppen ezért március 25-éig további 25 ezer aláírást fogunk összegyűjteni Erdélyből” – fogalmazott Porcsalmi Bálint.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök korábban úgy fogalmazott: a Minority SafePack indításakor az érdekelte a kezdeményezőként fellépő alakulatot, hogy arra kényszerítsék az EU-t, találjanak megoldást a kisebbségek védelmére, hisz bár van olyan állam, ahol rendezték a kérdést, számos országban problémák vannak. Emlékeztetett: a kisebbségügyi javaslatcsomag kiterjed a szabad anyanyelv- és szimbólumhasználatra, az egyenlő bánásmódra, a nemzeti kisebbségi kultúrák megőrzésére.

Románia külügyminisztériuma tavaly ősszel – eljárási okokra hivatkozva – megtámadta az Európai Unió luxemburgi bíróságán a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés bejegyzését.

A külügyminisztérium azzal indokolta lépését, hogy Románia az alapszerződések értelmében fogalmazott meg elvi álláspontot az EU és a tagállamok közötti helyes hatáskörmegosztásról, és bírósági keresete az EU egyik intézményének (Európai Bizottság) egyetlen határozata ellen szól. A tárca elismételte ugyanakkor a korábban sokszor megfogalmazott álláspontját, mely szerint Románia védi valamennyi olyan állampolgára jogait, aki szabad elhatározásából valamely kisebbséghez tartozónak vallja magát.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
2 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS