JEGYZET – El tudja Ön képzelni, kedves olvasó, hogy egy orvos azzal dicsekedjék a nyilvánosság előtt, hány beteget nem tudott vagy akart meggyógyítani? Vagy hogy egy tűzoltó azzal kérkedjék: hány tüzet nem oltott el, ne adj’ Isten, okozott saját kezűleg?
2015. november 08., 00:372015. november 08., 00:37
Esetleg hogy egy rendőr ne arról számoljon be, hány esetben előzött meg bűncselekményt, illetve akadályozott meg konfliktust, hanem azzal, hogy ellenségeskedést szított bizonyos közösségek között, és hogy a továbbiakban is ezt szándékozik tenni?
Nos elárulhatom: az első két esettel még nem találkoztam. A legutóbbival viszont igen. Igaz, a közelmúltig azt is elképzelhetetlennek tartottam volna. Aztán jött a marosvásárhelyi városi rendőrség vezetője, Valentin Bretfelean, aki valamilyen rejtélyes oknál fogva kóros magyarnyelvfóbiában szenved, és egy szélsőséges román szervezetek által tető alá hozott rendezvényen azzal kérkedett, hogy következetesen megtagadta a kisebbségi és regionális nyelvek európai chartájának gyakorlatba ültetését, amelyet Románia ratifikált, így az ország jogrendjének részét kellene képeznie.
Ezt azzal valósította meg, hogy következetesen ellenállt az őshonos magyar közösség anyanyelvén is feltüntetendő megnevezések, kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésének. Példaként pedig azzal hozakodott elő: soha nem engedi, hogy Paul Chinezul nevét magyarul, vagyis Kinizsi Pálként tüntessék fel.
Épelméjű ember erre csak úgy reagálhat: a rendőrparancsnok viccelt, a rendezvény tulajdonképpen egy stand-up komédiashow volt, ahol ő azzal a magánszámával lépett fel, amelyben egy soviniszta, elvakult, a történelmi tényeket nem ismerő, vagy ami még rosszabb, azokat szándékosan elhazudó román illetékest parodizál.
De nem. A főrendőr a jelek szerint halálosan komolyan gondolja, hogy a magyar személyiségek magyar mivoltának elkendőzésére kitalált ostoba „név” – ami magyarul Kínai Pált jelent – igenis helyén való. Mint ahogy szegény Dózsa Györgynek is azzal kell szembesülnie: románok milliói hiszik róla azt, hogy Gheorghe Doja néven ősi román nemzeti hős.
Jó, száz évvel ezelőtt nálunk is szokás volt a külföldi személyiségeket Verne Gyulaként vagy Nietzsche Frigyesként emlegetni, de szerencsére már leszoktunk róla. De ha a vásárhelyi illetékes ragaszkodik hozzá, a kedvéért a továbbiakban csak Bréfalvi Bálintként emlegetjük majd.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!