2011. december 08., 08:392011. december 08., 08:39
A meggyőzés alaptörvénye, hogy minden kollégával az ő sajátos természetének megfelelő módon jársz el.
Először ugye ott van a szerény, jámbor vagy vidám emberke. Vele végtelenül kedvesen kell bánni, mintha hímes tojás lenne. Egy mosoly után őt nem kell meggyőzni semmiről, szinte mindent elfogad, amit mondasz neki, szó nélkül megteszi, amit kérsz. Konstruktívan kell hozzáállni ahhoz a kollégához is, aki szeret beszélni.
Ha szeret beszélni – kérdem én –, miért ne hagyjuk beszélni mindenről? Hát nem? S nagyokat bólogatsz, ameddig az X témát mondja, aminek semmi köze a munkához. A sok duma közt úgy elkészült az illető oldala, mint a pinty. Hiába áll melletted végig, még azt se veszi észre, hogy a te elképzelésed szerint az egész átalakult. Keményebb diónak tűnik a magabiztos, hiperaktív munkatárs, aki akár a te munkádat is elvégezné helyetted.
Őt valóban nehezebb meggyőzni arról, hogy valami nem stimmel. Ilyenkor kell bevetni a professzoros stílust. Komoly arccal ecseteled, hogy te mindent megtettél, hogy minél több szöveget beszuszakolj a cikkének szánt keretbe, minden csalást bevetettél. Sőt, hogy lássa, őt mennyire megbecsülöd, az eddigieken kívül még egy pluszcsalást is elvégzel a szeme láttára. Erre az esetek többségében nagy sóhajjal, pl. hatalmas vágással csökkenti cikkének méretét. Végül, ritkán a favágómódszerhez kell folyamodni. Ilyenkor irigykedünk mi, a tördelők, a korrektorlányokra. (Az ő asztalukon ugyanis ott lapul a „megfellebbezhetetlen” atomfegyver. Vagyis a helyesírási szótár.) Mi tőlük eltérően csak növelhetjük a szerkesztők feszültségét az „ez a cím reménytelenül hosszú”, „csekély kétezer karaktered lóg”, „az oldalt át kell tördelni, így lehetetlen” típusú mondatokkal. Beválik.
Jó, jó – mondhatja valaki –, ezek a módszerek mind működnek, ha pl. mezei szerkesztőkkel van dolgod. No de mi van, ha egy főnököt kell meggyőznöd valamiről, amit ő nem akar? Hát, valóban, elismerem, ilyenkor valami teljesen eredeti trükk kell. Először csak szerényen javasolsz neki valamit, felsorolod, menynyi előnnyel jár, ha így lesz. Végül a főnököt rávezeted, hogy a te megoldásod tulajdonképpen az ő ötlete volt. A siker garantált.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.