VEZÉRCIKK – Nem szívesen lennénk szilveszterkor a román igazságszolgáltatás illetékeseinek helyében, a jelek szerint ugyanis sokkal jobban félnek a petárdáktól, mint attól, hogy egy dzsihadista terrorista mellettük robbantja fel magát.
2015. december 10., 19:322015. december 10., 19:32
Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy az európai terrorpánik közepette a cilinderből nagy hirtelen előhúzott két romániai terrorügy kapcsán meglehetősen eltérő döntés született.
Míg ugyanis a 40 éves magyar „terroristát\" – akiről a nyilvánosságra hozott „bizonyítékok\" alapján csak annyit lehet tudni, hogy egyszer HVIM-es társaival azon viccelődött, milyen lenne december elsején petárdát tenni egy szemétkukába, és bűnjelként otthonában néhány petárdát is találtak – nem engedték ki az előzetes letartóztatásból, addig a 17 éves fiút, akit a terrorellenes ügyészség dzsihadistaként mutatott be, és akiről azt állítja: a Daes öngyilkos terroristája szeretett volna lenni, csupán bírói felügyelet alá helyezték.
Persze mentő körülménynek föl lehet hozni, hogy a craiovai fiú még csak fiatalkorú. De egyrészt a 17 éves életkor már nincs olyan meszsze a nagykorúságtól, másrészt pedig a pszichológiai vizsgálat megállapította, hogy – hátrányos családi háttere mellett – értelmi képességeinek teljes mértékben birtokában volt, amikor az Iszlám Állam szimpatizánsává vált, és a terrorszervezet lefejezős videóit kezdte népszerűsíteni.
A fiatalkorúság amúgy sem jelent semmit: bárki láthatott már olyan videót, amelyen az IÁ által átmosott agyú kis- és fiatalkorúak hajtanak végre szörnyű gyilkosságokat. De ha az ügyészek úgy értékelték, hogy mégsem annyira veszélyes a társadalomra, akkor miért volt szükség arra, hogy sokkolónak szánt, bombasztikus részleteket tegyenek közzé a nyomozati anyagból, miszerint a fiú fegyvert akart beszerezni, és az IÁ mártírja – azaz öngyilkos merénylő – akart lenni?
Az esetében alkalmazott enyhe kényszerintézkedés – miközben a csupán petárdázni akaró (?) magyar Beke Istvánt nem hajlandóak kiengedni az előzetes letartóztatásból – egyrészt az ügyészség, illetve a vádak hitelességét kérdőjelezi meg, másrészt annak a gyanúját is fölveti, hogy a román igazságszolgáltatás következetlen. Ne adj\' Isten, kettős mércét alkalmaz.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!