2011. június 15., 08:472011. június 15., 08:47
Egyszerűen csinálom, mert kikapcsol, s mert jó ürügy ez arra, hogy kevés időt édesanyámmal tölthessek. Nem is haszontalanul, ugyanis túl azon, hogy rövidesen azzal ágálhatok, nem veszek petrezselyemzöldet a piacon, mert már nekem is terem, kertészkedés közben rengeteget tanulok. Kezdődött ez már a veteményezéskor, ugyanis amikor jöttem a szenzációs ötleteimmel, hogy a veteményesnek egyik vagy másik sarkába mit is képzeltem el, akkor jó anyám mindig észhez térített valami olyan alapigazsággal, amire csak helyeslően hümmögni tudtam. Így például megtanultam, hogy a hagymát és a sárgarépát egymás közelébe kell ültetni, mert ebben a kombinációban elűzik egymás kártevőit. A paradicsom és az uborka mellé föltétlenül fokhagymát kell ültetni, mert ez csökkenti a gombás megbetegedés esélyét. De a paradicsom és a zeller óvja a káposztaféléket a levéltetvektől, míg azok a zellert a levélrozsdásodástól. Szóval ilyesmiket tanultam édesanyámtól egész addig, míg néhány nappal ezelőtt el nem utazott Magyarországra rokoni látogatásra.
Természetesen indulás előtt azzal „vigasztaltam”, menjen csak nyugodtan, mert majd vigyázok a kertre: meggyomlálom és megkapálom a hagymát, a sárgarépát s a petrezselymet is, ha már akkora, hogy fényes levelét meg tudom különböztetni a gyomtól. Sőt palántálni is fogok, karfiolt és céklát akkora távolságra egymástól, mint az üresen maradt rész melletti ágyásban mutatja az édes által készített minta. Szóval nagy nekibuzdulással és lendülettel tervezgettem, melyik nap mit fogok tevékenykedni a kertben, egész addig, míg tettre került a sor, ugyanis épp aznap eleredt az eső. Szomorkodtam emiatt, azonban a kertészkedésben jártas szomszédasszonyom megvigasztalt: „Ne csodálkozz, Medárd napján éppen éjfél előtt néhány perccel eleredt az eső, ez már ilyen lesz negyven napig!” Mondtam neki, velem ne viccelődjék, mert gyomlálni kell, meg palántálni, mire megint megvigasztalt, nem fog minden nap megállás nélkül esni, de 40 napig kisebb-nagyobb esőkre lehet számítani. No, hát számoltam ezzel is. Aztán mikor megint vettem a kertészkedő cuccot, és indultam volna falura, megint eleredt az eső. Mondta erre a szomszédasszony: „Semmi háborgás, búcsújáró héten mindig esik az eső.” Ám, amikor azt mondta, „pisis Margit miatt esik az eső”, akkor végképp elfogyott a cérnám, és azzal replikáztam: „Jönne már haza édesanyám, mert akkor még az eső is elállna!”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!