2010. augusztus 23., 11:252010. augusztus 23., 11:25
A világ szinte valamennyi államának alapvető érdeke ugyanis adatgyűjtési háttértevékenységet folytatni ott, ahol ezt politikai, gazdasági vagy más jellegű érdekei megkívánják, és ezzel bizony a célországok is tisztában vannak. Miután a moszkvai hatóságok a botrány esetében teljesen mellőzték az ilyenkor szokásos diszkréciót – sőt még a román diplomata őrizetbe vételéről készített felvételeket is nyilvánosságra hozták –, a kérdés csak az: a Kreml kit vett célkeresztbe, kinek akar üzenni a show-vá dagasztott kémsztorival.
Az elsőszámú célpont természetesen az örök rivális, az Egyesült Államok – az orosz sajtó nem véletlenül vádolta Grecut azzal, hogy közvetve Washingtonnak kémkedik –, amellyel szemben kémelhárítási tevékenysége felpörgetésével Moszkva újfent demonstrálni kívánja: nem egyedüli játékos a világhatalmi játszmákban. A Kreml számára ugyanakkor kapóra jött, hogy megrekcumozza a 2004 óta Amerika feltételek nélküli partnerévé előlépett Romániát, amelynek elnöke, Traian Băsescu nemegyszer bírálta Oroszország imperialista törekvéseit – például amikor kijelentette: Moszkva „orosz tóként” kezeli a Fekete-tengert –, egyfajta hidegháborús viszonyt fenntartva a román–orosz kapcsolatokban.
Oroszországot persze az is irritálja, hogy Bukarest – részben a Pruton túliaknak nyújtott állampolgárság révén – a chişinăui kommunisták bukása óta egyre nagyobb befolyással bír a Moldovai Köztársaságban, sőt szívesen kitessékelné a Moldovától elszakított Transznisztriából az orosz csapatokat. Moszkva erőfitogtatása egyben üzenet a szeptemberben referendumra, majd parlamenti és államfőválasztásokra készülő moldovaiak számára is, miszerint jobban tennék, ha visszafordulnának a megkezdett eurointegrációs útról. Ez esetben ugyanis Chişinăuban nem Bukarest – vagyis Washington –, hanem ismét az oroszok érdekei érvényesülnének.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok