JEGYZET – Jó ideje szinte kizárólag kék híreket hallunk, olyasmit, ami a rendőrség hatókörébe tartozik.
2015. február 17., 20:132015. február 17., 20:13
Ráadásul szó sincs helyi adókról, mert ott esetleg megérteném, hogy felkelti a figyelmet, ha egy gyorshajtó nekimegy egy fának, de a magukat sztártévékként reklámozó cégek miért ismételgetik egymás után a híradóban, hogy a csajágaröcsögei iskolában két, hormontól duzzadó kiskamasz pofozkodott, vagy két csitri jól meghúzta egymás haját az ellenkező nemű osztálytársuk miatti vetélkedésben.
És hasonlóképpen érdektelen, ha az ország másik végében két tolvajbanda összeverekszik a zsákmány elosztásakor, netán ha a családon belüli szerelemféltés tettlegességig fajul. Tulajdonképpen mindenik tett önmagában elítélendő, de az országos hírverés nem oldja meg a majdani hasonló eseteket.
Szó sincs arról, hogy a gyerekkorom heti filmhíradóinak folyton a tervtúlteljesítést harsogó propagandáját sírnám vissza, különösen nem, hogy általában mindig ugyanazt a szikrázó acélcsapolást, tavaszi-őszi szántást, aratást vették elő, más és más helynévvel közölve. Senkit nem zavart ugyanazt a vasöntőt, traktoristát, szövőnőt látni a legkülönbözőbb helyeken, nem zavart, mert végső soron valamiféle pozitívumot közvetített a felvétel: ha nem is igaz minden, de ugyanazt csinálják – dolgoznak.
Most viszont, a pitiáner bűnözők országos népszerűsítésén túlmenően a leginkább ijesztő ebben a kékre mázolt hírvilágban az utóbbi hetek közéleti letartóztatássorozata. A mindennapi cirkuszok, a csörgő láncok és fénylő bilincsek, a hajnaltól hajnalig ugrásra kész maszkos rohamrendőrök rajtaütései.
Nem hiszem, hogy a sok begyűjtött között egyetlen makulátlan, liliomos lovag is volna – és éppen ez a legaggasztóbb. A letartóztatottak nagy része országosan ismert, felelős állású, fontos közéleti ember, kezdve a maffiakapcsolatokkal vádolt maffiaellenes főügyészség vezetőjével az első kapitalista médiamogulig, volt kormánytagoktól multimilliomos üzletemberekig és még nincs vége.
Ha belegondolunk, ez a rendőrségi show ugyanolyan propaganda, mint a gyerekkori sodronybálázás és a csattogó szövőgépek sora volt. Most sem biztos, hogy minden igaz, de ők is ugyanazt csinálták, a főnökök és a háttéremberek: a munkának az ellenkezőjét. Marad valaki szabadon a közéletben, hogy leoltsa a villanyt?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!