JEGYZET – A létrehozásakor lefektetett szép alapelvek szellemében újabb lépést tett az Európai Unió a kirekesztés felszámolására.
2014. június 14., 20:092014. június 14., 20:09
Ezúttal újabb, közmegvetés által sújtott rétegek integrációjára nyílik esély, miután döntés született arról, hogy a tagállamoknak a továbbiakban a prostitúcióból, valamint a drog- és cigarettacsempészetből származó jövedelmeket is fel kell tüntetniük a bruttó hazai termékben, azaz ahogy nálunk, alföldiesen mondják, a GDP-ben.
Szép megnyilvánulása ez a toleranciának és az emberi méltóság megbecsülésének, úgyhogy ne hallgassunk azokra a rosszindulatú, retrográd hangokra, amelyek szerint az egész csupán trükk és bűvészkedés a számokkal, amelyhez az illetékesek azért folyamodtak, mert még mindig alig sikerült érdemi intézkedéseket tenni a 2008 óta tartó gazdasági válság következményeinek leküzdésére, a növekedés stabilizálására.
Az illegális tevékenységek GDP-be való integrálása nyomán viszont legalább papíron úgy tűnik majd, hogy mégiscsak van valamilyen fejlődés – főleg, mivel a tervek szerint visszamenőleges hatállyal, 2012-től számolják újra a bruttó hazai terméket. A dolog szépséghibája, hogy az illetékes pénzügyi szervek csak azon tranzakciókat tüntethetik fel a nyilvántartásokban, amelyekről konkrétan tudomást szereznek – magyarán: csak azon kéjhölgyek és csempészek jövedelmét rögzíthetik, akiket a rendőrség lebuktatott –, a többi, vélhetően a lebukottakénál jóval nagyobb számú illegális tranzakció rejtve marad.
Egyelőre. Mert amennyiben kiderül, hogy akár jelentős tételről is szó lehet, az illetékesek akár azt is fontolóra vehetnék, hogy – egyéb jövedelmező gazdasági tevékenység híján – bátorítsák ezen tevékenységeket. Elvégre ahhoz, hogy az utcalányok vagy a csempészek zavartalanul dolgozzanak, nem kell pénzes külföldi befektetők előtt gazsulálni, nem kell eurómilliókat ipari parkok kialakításába fektetni. Még autópályákat sem kell építeni.
Majd esetleg csak később, amikor elegendő pénz folyt be az államkasszába az új húzóágazatból. Mert akkor ennek nyomán természetesen szigorúan adókötelessé is kell tenni ezen tevékenységeket. Így aztán csakis számlaképes egyének mehetnek kéjművésznőnek vagy drogcsempésznek, Románia pedig példaképként állhat a többi EU-tagállam előtt. Olyan országként, amely az élő bizonyíték arra, hogy a polgárok közös erőfeszítésével, becsületes munkával fellendíthető a gazdaság és az életszínvonal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!