VEZÉRCIKK – Ahogy a mesékben sűrűn alkalmazott fordulat fogalmaz: egyik szemünk sír, a másik meg nevet. Mindez azt követően, hogy Victor Ponta bejelentette mindenféle romániai faáru exportjának ideiglenes felfüggesztését.
2015. május 13., 20:112015. május 13., 20:11
A nevetés a drasztikus intézkedésnek szól, amely vélhetően fájdalmasan érinti majd a hazai erdőket lelkiismeretlenül külföldre szállítók büdzséjét, de minimum mélységes elgondolkodásra készteti a fakufárokat. A könnyeket is nagyjából ugyanaz a folyamat fakasztja, tekintve, hogy az intézkedés legfeljebb a faexportőrök tárolási költségeit növeli, illetve pluszkreativitásra kényszeríti őket ebben a sajátos rabló-pandúr játékban.
Az már a tragikomikum határát súrolja, hogy a két évvel ezelőtt egyszer már meglobogtatott fenyegetést – akkor bennfentesek szerint eszközként használták a készülő erdészeti törvény lobbijában – éppen most porolják le indulatos gesztusokkal, amikor környezetvédők tüntettek országszerte az erdők védelmében. No meg akkor, amikor a parlamentben élénk politikai vita látszik kialakulni az államfő által megfontolásra visszaküldött erdészeti kerettörvény tervezete körül.
Az embargó „komolyságát\" jelzi az is, hogy egyelőre nem világos, mennyi időre állítanák le a faexportot, mint ahogy az sem, milyen árukategóriák kerülnek tiltólistára: a rönkáru-e, vagy a fűrészáru is? Az már külön poén, hogy a kormányfő Victor Ponta úgy mutogat az igazságügyi minisztérium szakembereire, mint a felfüggesztési rendelet késleltetéséért bűnösökre, mintha nem ugyanazon kormány felelősségéről lenne szó.
Kétségtelen, a Schweighofer-ügy alaposan felkavarta az avart a romániai erdőkben. Ami önmagában örvendetes, hiszen az erdőirtások évtizedek óta egyre nagyobb és fekélyesebb sebeinek kezelése percnyi halasztást sem tűr.
Az okozati intézkedések rögtönzésjellege azonban semmi jót nem ígér. Legfeljebb a fabiznisz módszereinek további finomítását, esetleg az üzletág részleges átrendeződését. No meg értékes tapasztalatot az államelnöknek az őt körülvevő lobbitevékenységek hatékonyabb kezelésében. Bár tanulságként ez önmagában sem rossz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!