2010. január 18., 10:292010. január 18., 10:29
A külföldiek sem járnak jobban, hiszen őket akkora összeg kifizetésére kötelezi a hatóság, amelyért otthon egy hétig suhanhatnak az autópályákon. Megéri itt élni, különösen akkor, ha az ember gumiszervizes, autóbádogos vagy a közlekedésügyi minisztérium alkalmazottja. A gallyra ment parlament filozófusai kiötölték, mivel nem fizeti a nép rendesen az útadót, lefilmezik őket. Aki szabálytalanul rongáltatja négykerekűét a bombatölcséreken, komoly megrovásban részesül.
Nem a kátyúkat kell eltüntetni, hanem az adófizetők pénzét. Már meg is nyerte az egyik cég a közbeszerzési versenytárgyalást, és év végére szinte minden fontosabb gödör mellé videokamerát szerelnek. Védik a gödröket, nehogy ellopja őket valaki, mert minden egyes darab nemzeti kincs, máshol ilyet nem látni. Amelyik rendszám nincsen a fizetők nyilvántartásában, azt a sofőrt megbüntetik. A jegyzőkönyvet hazaküldik, ha pedig nem tud kimászni az autós a kátyúból, helyben bírságolják meg. A Hogyan törik ki naponta 100 autó kereke 10 kilométeren című filmet várhatóan jövő ilyenkor mutatják be.
A belépődíjat egy évig folyamatosan szedik, a helyszín pedig minden különösebb anyagi ráfordítás nélkül alakítja önmagát. A gyorshajtók csak a film elején játszanak, mert később már a kaszkadőrök sem fogják vállalni a szerepet helyettük. A leghangsúlyosabb karakterek a szekeresek és a részeg biciklisek lesznek. Nekik ugyanis ismerős terepen kell majd dolgozniuk. Az útmunkások kizárólag a reklámok idején fognak feltűnni, akik egyetlen funkciója az illető útszakasz rendbetételét elnyerő cég reklámozása lesz.
Míg a cégvezető magánrepülőjén megy a Bahamákra a pályadíjból kapott pénzből, addig a közutakon versenyt hirdetnek volánakrobatáknak. Aki a legkevesebb gödröt érintve – mert mindegyikbe úgysem tud belemenni – jut el egyik falu felvonuló tehéncsordájától a következő település közúti balesetéig, ingyenkerékcserét nyer. Én ebben a moziban nem szívesen veszek részt, inkább járok vasúton, amíg még van, mert lassan a száguldó vonat alól is ellopják a síneket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok