2011. február 21., 10:542011. február 21., 10:54
Hogy ez nem jött létre, az elsősorban Traian Băsescu következő évi győzelmén múlt. Holott az RMDSZ akkor ellenzékben politizált, a 2009-es kolozsvári kongresszusra Băsescu már államfőként, Emil Boc pedig miniszterelnökként látogatott el, és a magas rangú vizit bizony azt a célt szolgálta: megnyerni a magyarokat az év végi államfőválasztásra. (Élünk a gyanúperrel, hogy Băsescuék már akkor, áprilisban sejtették: a szocdemekkel eresztékeiben csikorgó nagykoalíció felbomlása esetén keletkező űr az RMDSZ-szel pótolható.)
Lám, a hét végén rendezendő tizedik fórumon az összes román parlamenti párt elnöki szinten képviselteti magát, hiszen mindannyian a maguk oldalán szeretnék tudni az RMDSZ-t: Boc pártja hatalmának – vele vagy nélküle történő – továbbéltetése, a balliberális ellenzék pedig a kormány megbuktatása érdekében keresi a szövetség kegyeit.
Az RMDSZ – és annak Nagyváradon „megkoronázandó” elnöke – előtt megnyíló választási opció azonban csalóka, mivel a politikai udvarlók közül hosszú távon egyedül a demokraták érdeke jóban lenni a magyarokkal. Victor Ponta szocdemjei és Crin Antonescu liberálisai most csak az RMDSZ árulása révén szeretnék (és persze tudnák) megbuktatni Băsescu és Boc hatalmát, a gazdasági válság elhúzódásától tartva ma még nem is igazán fűlik a foguk a kormányzáshoz. Az általuk összegrundolt szociálliberális szövetség ötven százalék fölötti népszerűségét ismerve pedig nagyon kevés a valószínűsége, hogy az RMDSZ-t be is vennék majdani koalíciójukba, amikor a magyar honatyák szavazataira semmiképpen sem lesznek rászorulva.
A szövetség számára tehát az tűnik logikusnak, ha nem csábulna el az ellenzék szirénhangjától, hanem a PDL-vel ezekben a napokban kötendő koalíciós megállapodásban igyekezne feltüntetni a lehető legtöbb, a magyarság számára előrelépést jelentő kérdéseket. Ezekre ugyanis kormánypartnerének nem áll módjában nemet mondani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok