2012. november 23., 08:052012. november 23., 08:05
Másrészt azért is hálás ez a téma, mert a román politikusok ilyenkor azt is leszögezhetik, hogy etnikai alapú régiók nem jöhetnek létre – azaz nem lesznek olyan közigazgatási egységek, amelyekben a magyarok lesznek többségben. Márpedig a régiók kialakításánál alapvető szempontnak kell lennie, hogy azok ne mesterségesen összetákolt entitások legyenek, hanem olyan területi egységek, amelyeknek alkotóelemeit – jelen esetben a megyéket – évszázados történelmi és kulturális kapcsolatok fűzik egybe, és nagy vonalakban azonos fejlődési irányt futottak be.
A régióknak nem szabad túl nagynak lenniük, hiszen akkor a szubszidiaritás elve – vagyis az, hogy minden döntést az érintett közösséghez a lehető legközelebb hozzanak meg – ugyanúgy sérül, mint ma, amikor a távoli Bukarestben döntenek mindenről. Ebből a szempontból Vasile Blaga PDL-elnök felvetése áll közel a jó megoldáshoz, hiszen ő nem ragaszkodik a jelenlegi nyolc fejlesztési régióhoz, hanem kisebb egységeket hozna létre. Az „etnikai alapú” székelyföldi és a partiumi régió elvetése a nacionalista közönség lelkét simogató kampányszlogen – ám ha nem etnikai, akkor történelmi és kulturális alapon kell kialakítani ugyanezen régiókat. Ellenkező esetben a semmilyen közös gyökérrel rendelkező megyék egybegyúrása nyomán ugyanolyan működésképtelen, művi egységek jönnek létre, mint a maiak.
Egy dolog bizonyos: Victor Ponta kormányfő ötlete, miszerint az élet- és működésképtelenségüket már bebizonyított, Bihart és Szatmárt Kolozs és Beszterce, a székely megyéket pedig Fehér megyével összezáró jelenlegi fejlesztési régiókat kellene megtartani, elfogadhatatlan. Igaz, ez az ötlet nem nevezhető magyarellenesnek, de csak azért, mert a románok számára is ugyanolyan hátrányos, mint a magyaroknak. Kérdés, ez kit vigasztal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok