2010. június 04., 11:262010. június 04., 11:26
Egy Jón Gnarr nevű tévés komikus ugyanis az eddig hatalmon lévő korrupt és tehetségtelen politikai osztály kifigurázása érdekében Legjobb Párt néven létrehozta az abszolút pártot, amely mindent megígér a választóknak, amit a többiek nem, és nyíltan vállalja, hogy győzelme esetén legfeljebb nem tartja be az ígéreteket. Amelyek között olyan, a szigetország mintegy 320 ezer polgárának életminőségét gyökeresen megváltoztató ötletek szerepeltek, mint az ingyentörölköző biztosítása a nyilvános fürdőkben, egy saját Disneyland, valamint egy jegesmedve beszerzése a reykjavíki állatkertbe. Mármost azt kell mondanom, hogy a Legjobb Párt a jelek szerint a lehető legzseniálisabb kampányt folytatta. Most őszintén, azt követően, hogy sikerült csődbe vinniük egy egész országot (na jó, ez egy olyan ország esetében, amelynek lakossága kisebb, mint Kolozsváré, nem is akkora kunszt), ki hinné el az eddig rivaldafényben álló politikusoknak, hogy bármi érdemlegeset tudnának tenni Izlandért? Akkor már tényleg jöjjön az anti-establishment-párt, amelyik legalább annyit megtesz az izlandiakért, akik – hogy politikailag korrektek legyünk – állatvilág szempontjából olyannyira kihívásokkal küzdenek, hogy néhány nyamvadt sarki rókán, amerikai nyércen és kúpos fókán kívül legfeljebb egy-egy kerceréce vagy rénszarvas dobja fel a mindennapjaikat, hogy hoz nekik egy igazi jegesmedvét. Csak azon csodálkozom, hogy itt még nem ütötte fel a fejét egy, a Legjobb Párthoz hasonló alakulat. Még kreatívnak sem kell lenni, tényleg elég, ha lemásolják az izlandi példakép választási szlogenjeit. Ha pedig valaki megkérdi, hogy egy csőd szélén álló kelet-közép-európai országban mi szükség van egy sarkvidéki nagyragadozóra, a helyi Legjobb Párt nyugodtan válaszolhatna a következő jelszóval: Inkább a jegesmedve kifutóját fagyasszák be, mint a béreket. Abban az országban, ahol diplomás emberek a két évvel ezelőtti kampányban elhitték, hogy a tanárok bérét a válság ellenére tényleg lehetséges ötven százalékkal megemelni, ennél nyerőbb kampány nem is létezhet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok