VEZÉRCIKK – Semmi jóra nem enged következtetni a jövő évi költségvetés körüli hatalmas csend.
2014. november 09., 20:082014. november 09., 20:08
Ahhoz ugyanis nem kell közgazdasági doktori cím, hogy rájöjjünk, hatalmas hiányt idézett elő a kormány az államkasszában, amikor októbertől öt százalékponttal csökkentette a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási hozzájárulás értékét – az intézkedést pedig az eddigi bejelentések értelmében jövőre is tartani szeretnék –, kilátásba helyezte a minimálbér emelését, miközben tudjuk, hogy sem az adóbehajtás hatékonyságát nem sikerült növelnie, sem a hétcentes plusz jövedéki adó nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
A vészharangot már az Európai Bizottság is megkongatta az elmúlt héten, amikor jelezte, amennyiben a kormány nem számol jövőre adóemelésekkel, a költségvetés GDP-arányos hiánya eléri 2015 végére a 2,8 százalékot, ami viszont éppen kétszer akkora, mint az ország nemzetközi hitelezőivel korábban célként rögzített 1,4 százalék.
A kormány most azért hallgat mélyen a büdzséről, mivel Victor Ponta kormányfő államelnöki aspirációinak nem tenne jót, ha nem minimálbér-emelésről és adócsökkentésről szólna a kampány. Már így is elég sok bosszúságot okozhatott neki, hogy pénzügyminisztere, Ioana Petrescu kifecsegte, hogy a költségvetésbe bele fog szólni a Nemzetközi Valutaalap (IMF), hiszen a nemzetközi trojkával megkötött készenlétihitel-megállapodás még 2015 második feléig érvényes. Ponta ugyanis épp azzal kampányol jobboldali ellenfele, Klaus Johannis ellen, hogy Romániának román elnöke kell hogy legyen, hogy többé ne „a külföld” diktálja a tempót.
Azt, hogy a szabadságharcosi attitűdből mennyi marad januárra, majd meglátjuk. Ha megnyeri a választásokat, államfőként benne lesz majd a tárgyalóbizottságban, amikor az IMF küldöttsége Bukarestbe érkezik. A washingtoniak hozzáállását pedig ismerjük. Vagy nem lesznek kedvezmények, vagy adót kell emelni. A hiánycél ugyanis szent dolog.
A mindenkori román kormányoktól pedig már megszokhattuk, ha nincs kampány, nincs szabadságharc. Most pedig két évig nem lesznek választások.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!