Az egészségügyben dolgozóknak nyújtott béremeléssel Victor Ponta tizenkilencre kért lapot, és megtörténhet, hogy ez lesz az utolsó politikai „húzása”.
2015. augusztus 26., 23:192015. augusztus 26., 23:19
Bár a hét elején még úgy nyilatkozott, nem zavarja az adótörvénykönyv ügyében tervezett parlamenti vita elhalasztása, a fejlemények arról árulkodnak, hogy pozíciója a Szociáldemokrata Párton (PSD) és a koalíción belül egyaránt meggyengült.
Ponta gyakorlatilag olyan (párt)katonához hasonlít, akit saját bajtársai előreküldtek a frontvonalra, aztán hagyták, hogy küzdjön egyedül az ellenséggel. Erre utal, hogy az adóenyhítést is tartalmazó adótörvény mögül immár a PSD újsütetű vezetősége is kifarolni látszik, holott a jogszabály nemcsak a miniszterelnök régóta dédelgetett álma, hanem kormánya legjelentősebb gazdasági-szociális projektje, amellyel még pártelnökként kívánt nekivágni a jövő évi választásoknak.
Számításait azonban keresztülhúzta a korrupcióellenes ügyészség, amely okirat-hamisítás, pénzmosás, adócsalásban való bűnsegédlet és összeférhetetlenséggel gyanújával indított ellene bűnvádi eljárást. Az ennek nyomán alakulata éléről távozni kényszerült politikus körül elfogyott a levegő a PSD-ben, amelynek ideiglenes elnöke, Liviu Dragnea a napokban bejelentette: átfogó elemzést kért a munkaügyi és a pénzügyminisztertől a kormány által a közszférában kilátásba helyezett béremelésről.
Mindez annak a jele, hogy már a szociáldemokraták sem bíznak Pontában, aki most egyféle kamikazeakciónak szánta az orvosok fizetésemelését. Közismert azonban a kamikazék sorsa, amelyet a jelek szerint a kormányfő képtelen elkerülni a politikában. E téren az adótörvényről esedékes csütörtöki végső egyeztetésükön a koalíciót alkotó pártok vezetői akár a kegyelemdöfést is megadhatják Pontának, ha tovább halogatják a jogszabály parlamenti elfogadását, esetleg a kormányfő számára elfogadhatatlan formában támogatják azt.
Baljós előjel, hogy szerdán Klaus Johannis Gabriel Oprea miniszterelnök-helyettessel egyeztetett négyszemközt az ügyben, ami a kormányfő mellőzésének újabb bizonyítéka. Az pedig Ponta közismert kétszínűségéé, hogy saját korrupciógyanús ügyére gondolva védelmébe vette az adócsalással hírbe hozott államfőt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!