2011. július 22., 09:262011. július 22., 09:26
Három alakulat küzd majd a magyar szavazók voksaiért, ami jelen állás szerint azt jelenti, hogy ha meg kívánják őrizni – esetleg növelni akarják – a jelenlegi parlamenti képviseletet, akkor elengedhetetlen az öszszefogás. Ellenkező esetben vagy teljesen megszűnik, vagy – ha valamelyik alakulat az alternatív választási küszöböt át is lépi, azaz első helyet szerez hat képviselői és három szenátusi választókerületben – a legjobb esetben is csökken a romániai magyarokat a bukaresti parlamentben képviselő honatyák száma. Azzal a lehetőséggel most nem foglalkozunk, hogy bármely párt számára közömbös lenne a parlamenti képviselet elvesztése.
A közelmúltban az oktatási törvény magyarok számára kedvező cikkelyeinek módosítására vonatkozó indítvány hallgatólagos képviselőházi elfogadása, illetve a kisebbségi törvény körüli, a szavazás elhalasztását hozó huzavona is jelzi: még a meglévő parlamenti képviselettel is nehéz kisebbségi ügyekben előrelépést elérni. Továbbra is léteznek magyarellenes tendenciák a román képviselők jelentős részében – azok kiélése, a kisebbségek jogfosztása a magyar parlamenti jelenlét nélkül még azt az alacsony gátat is elveszítené, amely jelenleg még útját állja annak, hogy az etnikailag tiszta nemzetállam soviniszta eszméje újabb győzelmeket arasson. Ha tehát az a szándék, hogy a képviselet megmaradjon, vagy bővüljön, akkor – ha a bíróság is úgy dönt, hogy számolni kell az EMNP-vel a jövő évi választásokon – egyszerűen nincs más lehetőség, minthogy a magyar alakulatok valamilyen formában együttműködjenek. Az önkormányzati választások sokak szerint főpróbát jelentenek majd, az azokon elért eredmény alapján kell tárgyalóasztalhoz ülni a parlamenti megmérettetés előtt. A bíróság ítéletét, azt követően pedig a választók majdani döntését ugyanis a romániai magyar politikai szféra egyetlen képviselője sem hagyhatja majd figyelmen kívül.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!