2010. szeptember 10., 11:352010. szeptember 10., 11:35
A módszer már évszázadok óta működik, Mátyás király is igencsak kreatív volt, amikor a háborúihoz pénzt kellett szerezni, ezért aztán füstadót meg koronaadót vetett ki az országlakosokra, mégis igazságosként emlegeti mindenki. Néhány nappal ezelőtt egy PDL-s honatya keltett feltűnést azzal, hogy a prostitúció törvényesítéséről szóló jogszabálytervezetet nyújtott be, amelynek a lényege, hogy ezentúl hivatalos körülmények között lehetne űzni a legősibb mesterséget, viszont cserébe a nehéz altesti munka után is be kellene fizetni az államot megillető adókat.
A nagyobbik kormánypárt egy másik képviselője is hasonló kaliberű javaslattal állt elő: a számlaképes örömlányok mellé ő a jósnőket és egyéb boszorkányságokkal foglalkozó polgárokat sorakoztatná fel. Tulajdonképpen nem is rossz az ötlet, a jósok, valamint a mindenféle átok- és rontáslevevők, illetve -föltevők immár mind magyar, mind román nyelvterületen hemzsegnek, a román napilapok apróhirdetés-rovatai tele vannak a többnyire cigány nemzetiségű jósnők hirdetéseivel, míg a magyar kereskedelmi csatornákon az élő televíziós jóslás a menő. Piac tehát van, a jelek szerint fizetőképes kereslet is – ezt a tevékenységi kört az Isten is arra teremtette, hogy az állam jó kis sápot vessen ki rá. Mondjuk, azért kíváncsi lennék arra, hogyan állapítanák meg a különféle adókat.
Az addig rendben van, hogy egy jóslat vagy átok után egységes járulékot kell fizetni. Viszont azért megnézném azt a könyvelést, amelyben például az a tétel szerepel, hogy „Házasságtörő férjre kimondott átok meg rontás levétele az aranyhörcsögről 150 lej plusz áfa”. A másik dilemma pedig az, hogy akkor a kristálygömböt, a tarot-kártyát meg az obligát fekete macskát vajon elengedhetetlen munkaeszközként leírhatja majd az adójából az egyéni vállalkozóvá avanzsált jósnő? Erre sajnos már nemigen derül fény, a szenátus jogi bizottságának tagjai ugyanis elvetették a törvényjavaslatot. Állítólag attól tartottak, hogy ha elfogadják, a főállású boszorkák megátkozzák őket. Abba nem gondoltak bele a honatyák, hogy ezzel az államkassza is elesik a bevételtől. Hiszen az átokszórás már adókötelesen történt volna.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok