2011. február 03., 10:202011. február 03., 10:20
Az, hogy az egyik diktatúra megrendülése a másikat is megrendíti, hogy az egyik gyarmat felszabadulása a másikat is elindítja a felszabadulás felé? Az efféle kölcsönhatásokra ugyanis megannyi példát szolgáltat a történelem. Elég csak arra gondolni, miként söpört végig Afrikán a gyarmatok függetlenedési hulláma az 1960-as években vagy Kelet-Európán a kommunista diktatúrák bukásának 1989-es hulláma. És ideírhatjuk a sorba az észak-afrikai muzulmán államokban napjainkban terjedő forradalmi hangulatot is. Vajon mindig a titkosszolgálatok aknamunkáját kell keresni e ragályos megmozdulások mögött? Vajon mindig nagyhatalmi érdekek húzódnak meg a háttérben?
Ezek bizonyos esetekben persze nem zárhatók ki, de alighanem botorság lenne csak ezt látni a tömegmegmozdulások mögött. Észre kell venni azt is, hogy időről időre emberek százezreiben, millióiban érik meg az elhatározás, hogy változtatni kell valamit a világon. És ha azt látják, hogy a szomszédos országban sem ülnek tétlenül a hasonlóan gondolkodók, azt bátorításnak érzik, erőt tudnak meríteni mások sikeréből és kudarcából egyaránt.
A tény, hogy jelenleg a nyugati orientációjú muzulmán világban hullámzik az elégedetlenség, nagy kihívás elé állítja a nyugati hatalmakat. Ezek ugyanis a demokrácia, az emberi jogok szólamára építve próbálták eddig tágítani érdekszférájukat e keleti világban. A demokratikus elvek azonban Észak-Afrika államaiban meglehet, olyan berendezkedést honosítanak meg, amelyik szakít a nyugati orientációval. Amerika Irán esetében már megtapasztalhatta, milyen félelmetes ellenséggé válhat egy ország, amelyben a népakarat elsöpri a nyugati orientációjú vezetőt. Hogyha hasonló fordulat hulláma söpörne most végig az iszlám világon, az alapjaiban rengetné meg a nyugati világot. Minden bizonnyal az Európai Uniót is rákényszerítené arra, hogy egységesítse külpolitikáját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok