2010. január 25., 10:182010. január 25., 10:18
A házigazda hazaérve épp tévézés közben zavarta meg a hívatlan vendéget, akinek még annyi ideje sem maradt, hogy nyugodtan megehesse a csirkét, az estebédet már a fogdakonyháról kapta. Nem kell csodálkozni, hiszen a mai közbiztonsági viszonyok között bárki bemehet bárhova és jól érezheti ott magát. Ahogy a tengerentúli betolakodó feldúlta „vendéglátója” lakását, a mienket is felborogathatja bárki.
Az egyik határ menti faluban például nemrég libatolvajok garázdálkodtak. No, nem olyanok, mint a parlamentben, hanem valódiak. A kutyák majd vigyáznak ránk – hangoztatta a rablás napján az egyik főutcai lakos, akinek éjjel mindkét házőrzőjét átsegítették az örök vadászmezőkre. Libáinak nyakát álmukban tekerték ki, hogy nehogy gigágára ébredjenek a háziak. A rendőrség tehetetlen, különben sem lenne sok értelme az intézkedésüknek, mert a keletkezett kár kisebb a törvény előírta minimális határértéknél.
Ergo, ha lassanként, minden este kis darabokra szedve lopják el a házunkat, az nem büntethető, csak ha összehajtják a négy sarkát, és egyben viszik el. Majd pár utcával arrább ébredünk, mint az a kolozsvári egyetemista, aki berúgott az egyik szombat esti bulin, és a kocsmafalnak dőlve elaludt. Kedves jóakarói betették autójukba, és elvitték Csíkszeredába, ahol egy hasonló kocsmafalnak támasztva hagyták. El sem tudom képzelni, mekkora kétségbeesést érezhetett, amikor reggel fejfájósan körbenézett.
Annyi biztos, hogy abból a fajta piából ő sem iszik többé egy kortyot sem. Az amerikai helyzet egyébként kicsit hasonlít a múlt rendszer társbérlős megoldásához, amikor egy kiutalt lakás különböző szobáiba többféle ismeretlen embert zsúfoltak. Akkoriban az állam költöztetett be, manapság meg a végrehajtó lakoltat ki.
Lassan odajutunk, hogy azoknak, akik nem tudják fizetni a lakáskölcsön részleteit, a bank lakótársakat utal ki hivatalból. Mekkora meglepetés lesz, ha a fiatal házaspár hazaérkezésekor egy nénit talál a konyhában, aki épp palacsintát süt. Az sem lesz szerencsésebb, akinek meg a kisnyugdíjas anyósát kell magához fogadnia, mert az nem tudja majd fizetni a megemelkedett közüzemi számlákat.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.