2012. augusztus 29., 09:312012. augusztus 29., 09:31
Az egyik neves gyártó a hírek szerint olyan készüléket tervez, mely képes megkímélni némiképp a képernyők előtt ülő, kiszolgáltatott nézőket az idegtépő és unalmas reklámáradattól. Arról lenne szó, hogy megszakadna a reklámszpot, amennyiben a tévéző hangosan a készülékre kiabálja a termékét kínáló cég nevét. Ha belegondolunk, logikus lenne az ügyfelek részéről az ajánlat elfogadása, hisz az sem kizárt, hogy sokan jobban odafigyelnének a reklámokra, hogy hamarabb véget vethessenek a győzködésnek.
Amennyiben sikerülne működőképessé tenni az elképzelést, lehetne akár más jellegű műsorok esetén is alkalmazni a módszert. Például tovább ugorhatna a következő programpontra a műsorfolyam, ha egy unalmas krimi alatt bekiabálnák a nézők a gyilkos nevét még mielőtt a filmben felfednék az illető kilétét. És lehetne nyereményjátékokat szervezni a kvízműsorok kedvelőinek, akik amúgy is lelkesen kurjantanak, ha hamarabb tudják a megfejtést, mint a stúdióban ülő versenyző.
A hírműsorokat is lehetne pörgősebbé tenni, nem is beszélve a sportmérkőzésekről, ahol díjazhatnák a megfelelő momentumban bekiabált „gólt” vagy a „vak vagy, nem látod, hogy lesen volt?” típusú előrejelzést. És persze az órákon át húzott-nyúzott politikai műsorokat is fel lehetne dobni egy kicsit ily módon. Egyik verzióban például meg lehetne tippelni, hogy a parlamenterek választások előtti szokványos migrációja során, melyik honatya, milyen párt színeibe igazol át.
Bónuszt érdemelne ilyenkor az, aki azt is megjósolja, hogy alakul-e újabb, a választásokon nem szerepelt politikai formáció a vándorképviselőkből és szenátorokból. Az oknyomozó műsorok is számos lehetőséget rejtenek magukban, és bizonyára a nézettséget is növelné, ha az egyszerű polgárok a kocsmai készülékek előtt nem hiába szidalmaznák az épp terítéken levő korrupciós ügyekben érintetteket, hanem mondjuk felvillanna a képernyőn egy piros gomb, és automatikusan érkezne az asztalhoz egy kör ital, ha pontosan megtippelik, hogy az alany lopott-e vagy sem, illetve hogy üzérkedett-e a választópolgárok által neki megszavazott befolyással.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.