2010. augusztus 03., 10:372010. augusztus 03., 10:37
És láss csodát: minden azonnal úgy fénylik, mint Salamon ama nemesebbik testrésze – hogy ne nevezzem éppenséggel nevén a dolgokat. Újabban már úgy reklámozzák ezeket a csodaszereket, hogy intelligens molekulát tartalmaznak. De gondoljunk csak bele, mi is az, hogy intelligens molekula? Mitől intelligens? Mert addig rendben van, hogy ama csodaszer is molekulákból épül fel, mint minden más anyag, de egyik molekula mitől intelligensebb a másiknál?!
Ezt még nekem senki nem tudta megmagyarázni. Pedig elhihetik, alaposan utánaérdeklődtem, sőt még az interneten is dokumentálódtam, ahogyan illik azt manapság. Aztán úgy hozta a sors, hogy lekvárt főztem a nagy, rozsdamentes acélból készült fazekamban – amit rettentően féltek és nagy becsben tartok egyébként –, de közben dolgozni is kellett, folyamatosan csengtek a telefonjaim, közben írtam, mert szorított a határidő, és emiatt a fövő lekvárról kissé megfeledkeztem. Amikor üvegekbe töltöttem, akkor vettem észre, hogy a nagy becsben tartott edényem alján tenyérnyi fekete folt éktelenkedik, s mindhiába sopánkodtam mellette, mert a szószaporítástól nem jött fel az odaégett lekvár az aljáról.
Hanem eszembe jutott a reklám, s az intelligens molekulával dúsított csodaszer, amivel a hosszú körmű modell vikszolja az edényeit. Nosza – gondoltam magamban –, itt az ideje kipróbálni. Ki is próbáltam, vikszoltam jó keményen, hogy az orromon csepegett a verejték, de akkor sem jött fel a feketeség. Gondoltam, kipróbálom a kevésbé intelligenset, aztán a teljesen unintelligenset. Szóval, hasztalan próbáltam végig az egész mosogatószer-családot, mert semmivel nem tudtam eltüntetni az odakozmált lekvárt. Ekkor elégelte meg ügyködésemet a lányom és szólt: „Anyuci, hamulúggal próbáltad?” Aztán kifejtette, hogy ezt a kémiatanárnő is megmondta. No, erre mondtam aztán egy cifrát, hiszen a nagyanyám is ezzel csinálta! Aztán félmaréknyi hamut beleszórtam az edénybe, egy kis vizet lötytyintettem rá, felfőztem, majd tíz perc múlva laza csuklómozdulatokkal öblítettem ki a tiszta edényt. Hamulúg – ebben van intelligencia!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.