2010. november 30., 11:122010. november 30., 11:12
Gyaníthatóan igazából nem is az lepi meg a világ vezető politikusait és elemzőit, hogy az Egyesült Államok diplomáciai képviseletei jelentéseket küldenek Washingtonba az állomáshelyükön tapasztalható eseményekről, sőt még az sem hat újdonságként, hogy az amerikai hírszerzés olyan, a nemzetközi közvélemény előtt rejtett információk birtokába jutott, amelyek akár kompromittálóak is lehetnek egyes államokra.
Hiszen a jó öreg CIA csupán a dolgát tette – és lehetőségeihez mérten ugyanígy jár el minden ország titkosszolgálta. Még csak az sem annyira súlyos, hogy újfent bebizonyosodott: a washingtoni illetékesek igencsak lekezelően és arrogánsan vélekednek a világ vezető politikusairól. Hiszen egyrészt ezzel amúgy is tisztában van mindenki, másrészt pedig a titkosnak vélt belső kommunikációban más országok diplomáciai testületei, illetve hírszerző szolgálatai is megengednek maguknak vaskosabb kijelentéseket egyik-másik nagyhatalom vezetőjéről.
Ami azonban valóban megdöbbentő, az az, hogy ezen információk ilyen tömegesen a világ nyilvánosága elé kerülhettek. Az amerikai hírszerző szolgálatok és elhárítás számára a lehető legrosszabb bizonyítványt állítja ki az incidens, hiszen a világ egyik legprofesszionálisabb szakszolgálatáról derült ki, hogy képtelen megőrizni a rábízott legtitkosabb adatokat, olyannyira hogy azokat egy, az egyik Irakban állomásozó hírszerzési egységnél szolgáló közkatona is zavartalanul elolvashatta, sőt akár továbbíthatta is a leleplező portálnak.
Washington most igencsak kényes helyzetben van, hiszen mintegy húsz éve tartó egyedüli szuperhatalmai pozícióját már amúgy is egyre többen kérdőjelezik meg. Ráadásul a mondvacsinált okok miatt kirobbantot iraki, és az egyre kilátástalanabb afganisztáni háború nyomán amúgy is megtépázott imázsú Amerika iránti bizalom most még tovább csökken. Ám ezért a legkevésbé sem egy tikos információkat kiszivárogtató közlegény az első számú felelős.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok