2012. február 03., 10:502012. február 03., 10:50
Ezért van most kínos helyzetben a bukaresti kormány. Egyrészt meg kell próbálnia elhitetni, hogy ha rajta múlna, akkor már holnap megemelné a béreket. Másrészt viszont felelős kormánynak kell tűnnie, amely nem akarja demagóg osztogatással veszélybe sodorni az ország talpra állását. Miközben a kormányfő is felhatalmazást kapott a koalíciótól a béremelés lehetőségének megvizsgálására, az RMDSZ az utóbbi hetekben feltűnő intenzitással próbálja a zsebükön keresztül megszólítani a polgárokat.
„Amnesztiát” kértek azon közalkalmazottak számára, akiknek számvevőszéki felszólítás nyomán kellene visszafizetniük bizonyos juttatásokat, és a bérbe adott földjeik utáni adóbefizetést elmulasztó gazdák adóterheit is eltörölnék, most pedig bér- és nyugdíjemelést ígérnek áprilisra – vagyis kevesebb bevételből többet osztanának vissza. (Ezzel abszurd jó zsaru – rossz zsaru játékba keveredtek az államfővel, aki szerint nincs forrás az emeléshez.) A szövetség stratégiája valószínűleg az, hogy a megszorítások miatt megtépázott népszerűségét az osztogatás ígéretével állítsa helyre, másrészt pedig, hogy azt sugallja: nem csupán kisebbségi, de komoly szakpolitikai kérdésekben is aktív.
A kedvező adatok, illetve az IMF-fel szemben vállalt feladatok teljesítése miatt a gazdasággal szemben helyreállni látszó piaci bizalom nyomán akár szerencséjük is lehet, és áprilisban valóban lehetőség adódhat a béremelésre. Ám ezzel csak elodáznák a problémák megoldását, hiszen a közalkalmazottak száma továbbra is alig csökken, tehát a kormánynak a GDP nagyjából ugyanakkora hányadát kell visszaosztania. A választásokig – épp az RMDSZ ellenkezése miatt – bizonytalan, hogy lesz-e jelentős reform a nagy állami rendszerekben. Anélkül viszont a közszféra – nemcsupán a bérek, hanem az intézmények fenntartási költségei miatt is – feneketlen zsák marad.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok