2011. december 21., 08:482011. december 21., 08:48
Mert tudathasadásos állapotban is élő kristálytiszta nemzeti hovatartozásból fakadó megnyilvánulást megnyergelő rosszindulatú sajtóuszításból, s ebből eredő felfortyanásból származik. Éppen ezért esélytelen. Ennek ellenére nem lehet elmenni Ioan Holdiş elképzelése mellett, hiszen a vegyes lakosságú Szatmár, tágabb értelemben Erdély egyik képviselőjeként pontosan tudja, hogy mire céloz; mert pontosan tudja, hogy mit eredményezne a szavazati jog megvonása azoktól a romániai magyaroktól, akik a könnyített honosítás során a történelem által rájuk kényszerített vagy születésileg szerzett román mellé a magyar állampolgárságot is kérik és megkapják.
Amúgy a kettős állampolgársággal járó kettős szavazati és választhatósági jog, s ezzel együtt a Ioan Holdiş által kilátásba helyezett vagylagos megoldás a Pruton, egyáltalán a Románia határain túli román nemzetrészre is teljes mértékben érvényes. Ezért sem volna jó elfeledni, hogy amikor saját döntése nyomán a magyar állampolgárságot is felvett máramarosi fiút, Vasile Miriuţát Magyarország fociválogatottjába behívták, senki sem azt várta el tőle, hogy csapattársaival együtt énekelje a magyar nemzeti imádságot, hanem azt, hogy – ráadásul választott, és nem születési – hazája színeiben mindent megtegyen a pályán Magyarország sikeréért.
Románia válogatottja tagjaiként a székely jégkorongozók ugyanezt tették, de nem csak most, hanem mindenkoron, akkor is, amikor Románia csapata felsőbb szintű világbajnokságokon és téli olimpiai játékokon vett részt; semmi kétség nem fér tehát hozzá, hogy a Magyarország válogatottja felett aratott mostani szép győzelem legfőbb motivációja a legtisztább sportemberi hozzáállás volt, amelyet mind Holdiş, mind az uszítók figyelmen kívül hagy(ná)nak. S ezért nem szitkokat, hanem köszönetet, és sportszerűségi díjat érdemelnek, amelyet tőlem itt és most meg is kapnak. Pont. Ennyi ez a mesterséges himnuszcirkuszos történet. Amúgy történelmük során a magyarok mindig csak egy lovat akartak megülni. Mások akarták a kétnyerges megoldást. Pont.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok