VEZÉRCIKK – A kilencvenes években a hazai vállalkozók sűrűn folyamodtak egyfajta, az üzleti korrektséggel köszönő viszonyban sem lévő trükkhöz.
2015. szeptember 08., 22:092015. szeptember 08., 22:09
A nyelvi azonosság előnyeit szívesen kihasználó, ugyanakkor új piacokat kereső magyarországi cégeket igyekeztek megnyerni üzleti terveiknek, akik hitelt adva a konszolidálódó gazdasági körülményekről és jogi szabályozásokról szóló híreknek, fantáziát láttak a húszmilliós romániai piacban. Az esetenként nem kis tőkével beszálló külföldi cégek közül nem kevés egyszerre csak a legsötétebb dzsungelben találta magát, s amikor ráeszmélt a keserves valóságra, visítva rohant el, sokszor hagyva a befektetést a romániai partnerre, csak ne veszítsenek többet a kalandon.
A trend megfordulni látszik. Amikor a hazai távhőszolgáltatás földindulásszerű felszámolása utáni ébredést követően a forráshiányos önkormányzatok magukra maradtak a lakossági elégedetlenséggel, rövid időn belül megjelentek az alternatív energiaforrásokat és forrásfelhasználásokat kínáló cégek.
A még meglévő, de megépítettségükből és erodálásukból származóan bőven veszteséges fűtéshálózatok újraélesztését ígérték, a felszámoltak esetében pedig korszerű szellemű újrateremtést. Nem utolsósorban pedig minőségi szolgáltatásokat méltányos áron. Nem egetverően olcsón, mondván, a lakás kellemes hőmérsékletének, az állandó melegvíz-szolgáltatásnak a világon mindenhol ára van.
Különféle nyílt és bújtatott támogatást ígértek a településvezetőnek, a helyi futballcsapat szponzorálását, csupa olyan „nyalánkságot\", amelyek sok választói szavazattal kecsegtettek. Cserébe nem kértek egyebet, mint önkormányzati garanciavállalást, a lakosság „puhán\" tartását és évi rendszeres szolid tarifaemelést.
Az E-Starnak Gyergyószentmiklós jelentette a legfőbb kísérleti terepet, hiszen a Románia „Északi-sarkának\" számító kisvárosban időtlen idők óta érzékeny pont a lakosság hő- és melegvíz-ellátása. A magyarországi cég most kivonulni készül, miután a városvezetés az újabb áremelés megalapozottságát bizonyító műszaki-gazdasági szakvéleményezést készült megrendelni. A számla az asztalon, s ha az önkormányzat nem fizet, hörögni kezdenek a meleg vizes csapok. Az emberek csak később.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!