2011. június 28., 08:062011. június 28., 08:06
Az alsóház elnökének ama közléséből, miszerint a közigazgatási átszervezés újragondolása érdekében kormánykoalíciós bizottságot állítanak fel, ugyanakkor az is kihámozható, hogy a PDL berkeiben mégis van, aki belátja: a Traian Băsescu államelnök által javasolt nyolc nagymegyés vagy nyolc plusz kettes tervezet kicsit elsietett, kicsit hevenyészett, kicsit nélkülözi a megalapozottságot, a parlamenti, de lehet, hogy a társadalmi támogatottságot is. Ami voltaképpen a Szövetségi Képviselők Tanácsa szombaton elfogadott és a tegnapi kormánykoalíciós egyeztetésen közvetített álláspontját erősíti meg: az államfő javasolta területi felosztás nem jó.
Ha viszont Traian Băsescu váratlan javaslata majdnem mindenkit meglepett, az őszire halasztott átszervezésre már alaposan fel lehet, és fel is kell készülni. Mindenekelőtt az RMDSZ-nek félre kell tennie az erdélyi magyarság tekintélyes részét képviselő másik két alakulat, az Magyar Polgári Párt, valamint a ténylegesen létező és egyelőre csak jogilag be nem jegyzett Erdélyi Magyar Néppárt iránti amolyan fölényeskedő, amolyan lekezelő hozzáállását. Éppen azért, mert akár tetszik, akár nem, utóbbi két alakulatnak is megvan a maga jól meghatározott, tehát egyáltalán nem mellőzendő és nem is mellőzhető álláspontja a régiófelosztással kapcsolatosan. És akár tetszik, akár nem, az MPP és az EMNP szakmailag és a legitimitás tekintetében is hozzá tud tenni valamit ahhoz, hogy az új közigazgatási felosztás romániai összmagyar egyetértésen alapuljon. Mert az új közigazgatási felosztás valóban nem olyan kérdés, hogy abban ne jusson szóhoz minden érintett és érdekelt, de ráadásul olyan kérdés, amelyben nem személyek, nem pártvezetők az első számú érdekeltek, hanem – bár közhelyesnek tetszik – az egész magyar közösség.
Ilyen körülmények között le kell higgadni, és végig kell dolgozni a nyarat. Felmérések készítésével, gazdasági, történelmi, földrajzi és nyelvi szempontokat is figyelembe vevő magyar–magyar és román–magyar egyeztetésekkel, amelyek eredménye legyen a mindenki által elfogadható és működő megoldás.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!